Fertőznek-e még USB kulcsokkal?

Az USB eszközök közel 20 éve jelentenek egyszerű és kényelmes megoldást az adatok mozgatására olyan rendszerek között, amelyek nem rendelkeznek internet eléréssel, illetve manapság is gyakorta alkalmazzák őket otthoni környezetben, vagy például marketing célra promóciós kampányok során. Népszerűségük okán az elmúlt évtizedben a kiberbűnözők előszeretettel használták fel őket kibertámadások során (lásd Stuxnet, 2010). A Kaspersky az USB eszközök által okozott aktuális fenyegetéseket felmérő friss jelentése szerint a fertőzött kulcsokkal történő támadások száma bár 2014 óta folyamatosan csökken, azonban egyre lassuló ütemben. Jellemző, hogy növekvő arányban fertőznek kriptovaluta bányász programokkal, a legnépszerűbb kripto-miner (Trojan.Win64.Miner.all) használata például évről-évre nő. A támadók azonban leggyakrabban továbbra is Windows LNK trójai variánsokat igyekeznek célba juttatni, számszerűsítve ez 2017-ben 22,7 millió WinLNK.Agent fertőzési kísérletet jelentett, összesen közel 900 000 felhasználót érintve. A támadások földrajzi eloszlását tekintve a Kaspersky szerint ilyen módszerrel elsősorban Ázsia, Afrika és Dél-Amerika területén támadnak, Európában és Észak-Amerikában csak elszigetelt eseteket detektáltak. A biztonsági cég szerint a csökkenő tendencia ellenére javasolt figyelmet fordítani az eltávolítható adathordozók biztonságtudatos használtára.