A 2020-tól Kínában bevezetésre kerülő „társadalmi kreditrendszer” minősíteni fogja az egyes állampolgárokat megbízhatóságuk ─ azaz a rendszer által támasztott életmódbeli elvárásoknak való megfelelésük ─ alapján. Ezen értékelés minden rendelkezésre álló adatot figyelembe fog venni: a vásárlási szokásoktól kezdve egészen a baráti kör összetételéig. A metodika ideális eszköznek tűnik az állam számára, hogy a lakosságot ellenőrizhesse, mindazonáltal Yasheng Huang, az MIT Sloan School of Management professzora szerint ezáltal a kínai rezsim kevésbé maradhat elnyomó jellegű. Úgy véli, hogy az adatok egyre nagyobb mennyisége és a technikai fejlődés jóval nagyobb mértékben erősítette a magánszféra tudatosságát, mint bármely más gazdasági, társadalmi változás. Ennek oka abban keresendő, hogy az informatika fejlődésével az emberek előtt kinyíltak a lehetőségek a szélesebb körű kommunikációs kapcsolatok vonatkozásában, áttörve a konfuciánus kultúra intimitását, személyes zártságát. Mivel a technológiai környezet veszélyezteti a magánszférát ─ amelyben a személyes kapcsolatok szerepe meggyengült ─ az emberek soha nem látott figyelmet tanúsítanak ennek védelmére, így hosszabb távon pont ez a folyamat hozhatja el, hogy a „Nagy Testvér” hatalma meggyengüljön.
Az egyre erőteljesebb felügyeleti kontroll paradox módon erősítheti a polgári szabadságjogokat Kínában
2018. szeptember 19. 12:45
