A 2017-es francia elnökválasztás során került nyilvánosságra napjaink legnyilvánvalóbb (sikertelen) kísérlete arra, hogy egy idegen ország egy másik nemzet belügyeibe, választásába beavatkozzon, ugyanis a később megválasztott francia elnök, Emmanuel Macron elleni orosz fellépés sem zavarkeltésben, sem a francia nemzet megosztásában nem érte el a célját. A CSIS által a közelmúltban megjelentetett tanulmány rávilágít arra, hogy hogyan állt ellen a társadalom a befolyásolási kísérletnek, illetve, hogy milyen tanulságok vonhatóak le, amelyek a 2018 őszi amerikai időközi választások során alkalmazhatók lehetnek. A beavatkozási kísérlet sikertelenségét több tényező okozta, többek közt az eltérő választási rendszer, az eltérő kulturális háttér, de még a sajtó és a média eltérő felépítése is szerepet játszott abban, hogy a kísérletnek nem lett választásokat befolyásoló hatása. A szerzők szerint Macron stábjának ugyanakkor szerencséje is volt, egyrészt a szivárogtatás időzítésével, másrészt a szivárogtatás kommunikációjával kapcsolatban is. A publikáció 15 általános, jól használható tanácsot tartalmaz, amelyek alkalmazásával sikeresen kezelhetők a befolyásolási kísérletek, illetve felrajzolásra került a befolyásolási kampány öt, egymásra épülő szakasza is, melyeket megszakítva jó eséllyel gátat lehet szabni a véleményformáló törekvéseknek.
Milyen tanulságai vannak a francia elnökválasztásnak?
2018. augusztus 6. 08:21
