Az utóbbi évek incidensei bebizonyították, hogy a politikai választások hatványozottan kitettek idegen államok érdekei mentén indított kiber műveleteknek, elég csak a legutóbbi amerikai elnökválasztás körüli eseményekre gondolni (lásd: DNC adatszivárgás, valamint orosz dezinformációs tevékenység). Habár ezen események a 2019 májusában esedékes Európai Uniós parlamenti választásokra történő felkészülésre is hatással voltak, egyes szakértők szerint mégsem kellő mértékben. Egy átfogó, központi terv helyett ugyanis jelen állás szerint mind a 27 tagállamnak saját magának kell megbirkóznia a választási rendszereik biztosításával, ráadásul a választásokat veszélyeztető számos veszély között nem feltétlenül egy direkt kibertámadás a legvalószínűbb, a dezinformációs műveletek például jóval hatékonyabbak lehetnek. A kevés nemzeteken átívelő kezdeményezés között említhető az „EU vs Disinfo”, amely az álhírek felderítésében igyekszik segítséget nyújtani. Liisa Past, az Estonian Information System Authority vezető kutatója pedig az aktuális helyzet előnyére hívja fel a figyelmet, rámutatván, hogy egyetlen választási rendszerrel szemben 27 különböző architektúra nagyban megnehezítheti a támadók dolgát, hiszen a sérülékenységek felmérése időigényes feladat.
Nincs központi terv az EU-s választások biztosítására
2019. január 16. 11:31
