Bár az átutalásos csalások kárértéke 2023 végén csökkent, a további javulás érdekében a KiberPajzs program résztvevői 2027-ig meghosszabbítják az együttműködésüket – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke hétfőn Budapesten.
Kandrács Csaba a program eredményének tulajdonította a kedvező folyamatokat, az ügyfélpanaszok és a vitarendezésre szoruló esetek számának csökkenését, de hangsúlyozta, hogy a kiberbűnözés visszaszorítása a továbbiakban is komoly erőfeszítéseket követel meg. Üdvözölte egyúttal, hogy a bankok jelentős része fejlesztette a visszaélésszűrő rendszerét, az ügyfelek pedig egyre tudatosabbak és körültekintőbbek. Sajnos a bűnözők is igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel, mindig új módszereket találnak ki, új eszközöket vetnek be, mindennaposak például a csomagküldő szolgáltatás mögé bújó, bankokra és vagy intézményekre hivatkozó csalások. Tavaly Magyarországon 40 ezer csalási kísérlet percenként 50 ezer forint kárt okozott az áldozatoknak – tette hozzá.
Kandrács Csaba jelentős eredményeket vár a KiberPajzs résztvevőinek további erőfeszítéseitől, többek között a rendőrség és a bankok közötti forródrót vagy az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő szolgáltatásának közreműködésétől, illetve a hívószámhamisítás és a kéretlen sms-küldés kiszűrésétől, amelyben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) segít. Az MNB kommunikációs kampánya a csalások elleni védekezés lehetőségeire hívja föl az ügyfelek figyelmét, a bankoktól és pénzügyi szolgáltatóktól pedig az elmúlt napokban körlevelekben kérték, hogy a honlapjukra jól látható módon helyezzék ki a kiberpajzs.hu oldal elérését, tájékoztassák a fogyasztókat a biztonsági tudnivalókról, és ne hagyják rutinszerűen intézni a pénzügyi műveleteket akkor sem, ha ez esetleg valamelyest lassítja a kiszolgálásukat.
A Magyar Bankszövetség főtitkára közölte, hogy a bankok több mint 90 százaléka szervez biztonsági képzéseket a munkatársak számára, 80 százalékuk ellenőrzi, többségük pedig gyakorlatban is próbára teszi a tudásukat. Az óvatosság ugyanakkor Kovács Levente szerint mindig indokolt, hiszen mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek, olykor akár a banki vezetők is a bűnözők céltábláivá válhatnak. Az elkövetők mögött rendszerint nemzetközi háttér húzódik meg, és a tapasztalatok szerint felkészülten, kiváló pszichológiai érzékkel támadnak – fogalmazott.
A főtitkár szerint sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az online tér a pénzügyi műveletek számára is veszélyes terep, de vannak árulkodó és visszatérő motívumok, amelyek fenyegetésre utalhatnak. A felhasználók sürgetése, felszólításuk új alkalmazások telepítésére mindig gyanús, a veszélyek kivédésében ugyanakkor sokat segíthet az erős ügyfélhitelesítés, valamint a banki műveletek összegének korlátozása. A védekezési lehetőségekre minél korábban, már a számlanyitáskor vagy a netbankok nyitó felületein fel kell hívni az ügyfelek figyelmét – mondta Kovács Levente.
Az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatóságának vezetője szerint a kockázati érzékenység akkor sem szorulhat vissza, ha az adatok alapján javulás látszik, hiszen elfogadható szintje a pénzügyi csalásoknak sincs. Az ügyfélhitelesítés jelentőségét Bartha Lajos is kiemelte, hiszen a kártyás csalások túlnyomórészt ott jelennek meg, ahol ez hiányzik. A jegybank azt várja ez a pénzintézetektől, hogy vezessenek be valós idejű visszaélésszűrő rendszert, blokkolják a csalók bankszámláit, figyeljék a gyanús pénzügyi műveleteket, továbbá szigorítsák az ügyfélazonosítást és a kifizetési eljárásokat, hogy hamis adatokkal ne lehessen számlát nyitni, se eltüntetni az oda gyűjtött összegeket készpénzfelvétellel vagy nemzetközi átutalással. Az ajánlások teljesítését az MNB szigorúan ellenőrzi. A kiberbűnözés visszaszorítását jogszabály-változtatások is segítik, ezekről az Országgyűlés legkésőbb az őszi ülésszakban szavazhat. A banki csalásszűrő rendszereket az elszámolásforgalmi rendszert üzemeltető Giro Zrt. központi visszaélésszűrő rendszere fogja kiegészíteni, ennek visszajelzései alapján a bankok leállíthatnak gyanús tranzakciókat – közölte.
Bartha Lajos megjegyezte, hogy a korszerű technológiák a bűnözők eszköztárában is megjelennek, az óvatosság ezért mindig indokolt lesz. A mesterséges intelligenciára építő hang- és képutánzó hamisítások már felbukkantak, a csalók ezek b irtokában online hiteleket is föl tudnak venni mások nevében. A legfontosabb továbbra is az, hogy az ügyfelek sose adják ki a legérzékenyebb banki azonosítóikat és a jelszavaikat, ne fogadjanak el ajánlatokat ellenőrzés nélkül, és ne nyissák meg gyanús üzenetek csatolmányait, hivatkozásait – tette hozzá.
A KiberPajzs létrehozását az online tér pénzügyi biztonságot veszélyeztető kockázatai indokolták, a projekt ezekre hívja föl az ügyfelek figyelmét – olvasható a kiberpajzs.hu oldalon. A programban 10 intézmény és hatóság vesz részt, az MNB, a bankszövetség, a rendőrség és több minisztérium mellett többek között az NMHH, a Magyar Államkincstár vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet.
A Kiberpajzs együttműködés önálló weboldala itt érhető el: https://kiberpajzs.hu