Az OpenAI orosz és iráni politikai befolyásolásra irányuló kampányokhoz köthető fiókokat tiltott le. A vállalat szerint a műveletek során a ChatGPT-t és más módszereket is felhasználtak. A megtévesztés részeként hamis szervezeteket hoztak létre, és kitalált újságírói személyazonosságok mögé bújtak.
A művelet során létrehoztak egy Social Research Center (SRC) nevű, látszólag független kutatószervezetet. A szervezet azt állította, hogy a latin-amerikai indiai diaszpórával, valamint India és a térség országainak kapcsolataival foglalkozik. Helyi munkatársakat is alkalmaztak, akik az OpenAI szerint feltehetően nem tudtak a szervezet orosz hátteréről, és jóhiszeműen végezték a kutatómunkájukat. A tartalmak jelentős része az ő saját kutatásaikból származott, nem pedig mesterséges intelligencia által generált szöveg volt.
A ChatGPT segítségével hamis, kiszivárogtatott dokumentumként bemutatott anyagokat és hangfelvételekhez szánt forgatókönyveket is készítettek. Egyes valótlan állítások széles körben elterjedtek, ezért tényellenőrző cikkek és hivatalos cáfolatok is születtek. A kampány Argentína és Bolívia belpolitikájának befolyásolására is irányulhatott. Az OpenAI nem nevezte meg a művelet felelőseit, de lehetséges kapcsolatot jelzett a Politology, illetve La Compania néven ismert orosz szervezettel.
Az iráni műveletben hét kitalált újságírói személyazonosságot használtak arra, hogy az Egyesült Államok és Irán konfliktusáról szóló cikkeket ajánljanak online kiadóknak. Az OpenAI közel száz, ezekhez a személyazonosságokhoz köthető, megjelent vagy ismét közzétett cikket talált. Ezek elsősorban kisebb és közepes méretű, nemzetközi ügyekkel, geopolitikával és a Közel-Kelettel foglalkozó kiadványok voltak.
A ChatGPT-t hosszabb írások szerkesztésére, szerkesztőségeknek szánt megkeresések előkészítésére és belső jelentések megfogalmazására is igénybe vették. Emellett politikai és geopolitikai témájú, angol és perzsa nyelvű közösségimédia-kommentárokat is tömegesen állítottak elő.
A közösségi médiában közzétett tartalmak viszonylag kevés reakciót váltottak ki, de egyes érintett kiadványok jelentős közönséget értek el. Az egyik kiadvány Facebook-oldalát például közel kétmillióan követték. Az OpenAI nem tudta azonosítani az iráni művelet mögött álló személyeket vagy szervezeteket.
A két kampány nem korlátozódott hamis közösségimédia-fiókok használatára. A tartalmak terjesztéséhez látszólag független szervezeteket és online kiadványokat is felhasználtak. Az OpenAI szerint a műveletek a mesterséges intelligencia széles körű elterjedése előtt alkalmazott befolyásolási módszereket követték, az AI pedig elsősorban a munka egyes lépéseit könnyítette meg.