Hamarosan körülbelül négyszáz millió európai választó polgár járulhat urnákhoz új parlamentet választani. Ennek okán felmerül egy sor kérdés: mennyire megbízhatóak a választások a mai korszakban, amit az álhírek (Fake News) uralnak; milyen felelősségük van ezzel összefüggésben a klasszikus médiáknak; a közösségi oldalak (Facebook, Twitter) milyen szerepet játszanak ebben a helyzetben. A félelem mindenesetre nagy, hogy a digitális dezinformálás befolyásolhatja a szóban forgó választásokat. Az aggodalom pedig talán nem alaptalan, hiszen az amerikai választási kampánytól a Brexitig számos alkalommal felmerült ezen befolyásoló tényezők szerepének kérdése. Egyes szakértők szerint a jelenség túl van dimenzionálva, így az interneten keringő tartalmak hatása elhanyagolható a politikai események vonatkozásában, és valójában csak arra jók, hogy kommunikációs témát adjanak a közvélemény felé. Mindenesetre az Uniós szervek készültségbe helyezték magukat és a Bizottság már tavaly decemberben akciótervet készített az internetes propaganda ellen, és fokozták az orosz forrású anyagok elleni védelmet. Emellett megemlíthető, hogy a közösségi oldalak közül a Twitteren beállításra kerül egy új funkció: a felhasználók jelenthetik, ha választási tévinformációkat észlelnek; a Facebook pedig megtiltotta kampányhirdetéseket, amelyek nem az adott jelölt országából kerülnek finanszírozásra.
(heise.de)
