szervezeti kiberbiztonság

Jelen dokumentumunkban közérthető módon bemutatjuk a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatban alkalmazott központosított NIDS szerepét, működési logikáját és gyakorlati hasznát. Ugyanakkor tisztázzuk, hogy egy ilyen rendszer önmagában nem jelent teljes...

Jelen dokumentum célja, hogy áttekintést adjon a magyarországi, iskolarendszerű kiberbiztonsági képzési kínálatról, különös tekintettel azokra a programokra, ahol a kiberbiztonság nem kiegészítő témakör, hanem a képzés egyik szervező...

Jelen dokumentum célja, hogy bemutassa a Honeypot-ok működését, ismertesse azok használatának előnyeit és kockázatait, valamint, hogy átfogó képet adjon a csapdarendszerek üzemeltetéséről és az azokból származó adatok felhasználhatóságáról....

Jelen dokumentumunk célja, hogy bmeutatásra kerüljön a biometrikus azonosítás működési elve, különböző típusai illetve használatának előnyei.

Jelen dokumentumunkban bemutatásra kerül a 2024-es CrowdStrike incidens története, beleértve az eseményt kiváltó főbb okok, valamint az azt követő fejlemények és következmények is.

Jelen dokumentum a „Végpontvédelem és annak megvalósítása I.” című tanulmány folytatása, amely a technológiai alapokat és a főbb fenyegetettségeket mutatta be. Ez a kiadvány a végpontvédelem szervezeti, stratégiai...

Jelen dokumentum célja, hogy felhívja a figyelmet a végpontvédelem fontosságára azáltal, hogy bemutatja a végpontok típusait, azokat a veszélyeket és fenyegetéseket, amelyekkel a végpontvédelem során nézünk szembe, illetve...

Jelen dokumentum célja, hogy bemutassa az APT csoportok legfőbb jellemzőit, támadásaik, eszközkészleteik jellegzetességeit, valamint a céljaik és motivációjuk sajátosságait. Az APT (Advanced Persistent Threat) csoportok olyan kiberbűnözői szervezetek,...

Az adathalász támadások célja, hogy a kiberbűnözők az áldozatoktól bizalmas adatokat tulajdonítsanak el. Jelen kiberbiztonsági elemzésünkben a leggyakoribb pénzügyi adathalász technikákat és az ellenük való védekezési javaslatokat mutatjuk...