Több mint száz amerikai képviselő és szenátor nyílt levélben kérte a Google és a megszűnt Spirit Airlines vezetőit, hogy állítsák le vagy alaposan módosítsák azt a tízmillió dolláros megállapodást, amelynek értelmében a technológiai vállalat a légitársaság belső adatait vásárolná meg mesterséges intelligencia modellek tanításához. Az érintett adatállomány rendkívül terjedelmes: körülbelül százmillió e-mail, ötszázmillió Microsoft Teams-üzenet, munkaszerződések, munkavállalói és munkaidő-nyilvántartások, valamint bérszámfejtési és adózási információk tartozhatnak hozzá. A képviselők szerint egy ilyen léptékű belső vállalati archívum értékesítése új terület az adatvédelem szempontjából, különösen azért, mert a volt alkalmazottak nem egyeztek bele adataik AI-fejlesztési célú felhasználásába.
A Google álláspontja szerint nem személyes adatokat vásárol, és a továbbítás előtt egy független harmadik fél eltávolítja a személyhez köthető információkat az adatokból. A kongresszusi levél szerzői azonban arra figyelmeztetnek, hogy a hagyományos anonimizálás nem feltétlenül elegendő a modern AI-korszakban: a nevek, e-mail-címek és más közvetlen azonosítók törlése önmagában nem garantálja, hogy az adatok valóban névtelenné válnak. A nagy mennyiségű kommunikációs, bérezési és szervezeti adat összevonása ugyanis lehetővé teheti az újraazonosítást, különösen akkor, ha az adatállomány más forrásokkal összekapcsolható.
A képviselők ezért konkrét védelmi intézkedéseket javasolnak: a munkavállalói információk lehető legnagyobb mértékű kizárását az üzletből, a volt dolgozók visszajelzéseire épülő deanonimizálási folyamatot, szigorú korlátokat az adatok későbbi felhasználására, valamint független bizalmas kezelési felülvizsgálatot. Az ügy rávilágít egy tágabb kiberbiztonsági és adatvédelmi problémára: a vállalati kommunikáció és HR-adat nem csupán működési nyilvántartás, hanem érzékeny digitális örökség is, amelynek sorsa a cég megszűnése után is komoly kockázatokat hordozhat.