Ugrás a fő tartalomra
Riasztás: Riasztás az NGINX kritikus sérülékenységeiről 2026. 11. 19.
Tájékoztatás: Tájékoztatás kritikus PHP-sebezhetőségek javításainak várható megjelenéséről 2026. 11. 19.
Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet
  • Intézet
    • Incidens bejelentés
    • Kapcsolat
    • Magunkról
      • Kezdőlap
      • Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet
      • Fejlesztések a kiberbiztonság érdekében
      • Hatósági feladatkör
      • Incidenskezelés
      • Incidenskivizsgálás, Biztonsági elemzés
      • Sérülékenységvizsgálat
      • Kiberfenyegetettség elemzés
      • Nemzetközi kapcsolatok, együttműködés
    • Karrier
    • Szolgáltatások
      • Incidenskezelés
      • Incidenskivizsgálás
      • Kiberfenyegetettség elemzés
      • Korai Figyelmeztető Rendszer
      • Biztonságirányítás
      • Sérülékenységvizsgálat
      • Automatizált Sebezhetőségdetektálás
    • Események
      • 11. CyberSec konferencia
      • Hungarian Cyber Security Challenge 2026
    • Alkalmazások
      • Cyber Threatmap
      • Jelszó ellenőrző
    • Kiberbiztonsági gyakorlatok
      • Módszertan
  • Hatóság
    • Hatáskör
    • Jogszabályok
    • Elektronikus ügyintézés
    • Ügyfajták, Űrlapok
    • EIR-biztonsági felelősnek alkalmas személyek névjegyzéke
    • Felhő
    • DIMOP követelmények
    • Kérdések és válaszok
  • Tartalmaink
    • Hírek
    • Kiadványok
    • Közlemények
    • Kibertámadás! Podcast
  • Figyelmeztetések
    • Riasztások
    • Tájékoztatások
    • Sérülékenységek
Angol zászló
Angol zászló
IT Biztonság hír - 2025. 10. 09. - Frissítve: 2025. 11. 28. adathalászat|otthoni kiberbiztonság

A „hamis modellügynökségek” social engineering támadás

Megosztas Facebookon Megosztas LinkedInen Megosztas X-en Megosztas emailben
A „hamis modellügynökségek” social engineering támadás

A legújabb online csalási hullám egy kevéssé technikai, de annál hatékonyabb támadási vektoron alapul: az emberi bizalmon. A BBC beszámolója szerint elszaporodtak a hamis modellügynökségek, amelyek professzionálisnak tűnő online felületeken keresztül toboroznak áldozatokat. A támadók e modellben nem technikai exploitokat, hanem az emberi bizalmat használják ki.

Bár első pillantásra ez „csak” pénzügyi átverésnek tűnhet, a háttérben jól szervezett social engineering kampány húzódik meg, amely több digitális elemet kombinál: hamis weboldalakat, közösségi média hirdetéseket, megtévesztő e-mail kommunikációt és manipulatív fizetési útvonalakat. A kampány kezdő fázisában a célcsoportot közösségi média hirdetésekkel érik el, amelyek valódi modellügynökségek toborzó kampányaira hasonlítanak. A hirdetések gyakran stock-fotókat, korábban ellopott logókat és impresszumokat használnak. Az „áldozat” egy online űrlapon keresztül adja meg személyes adatait, ami azonnali adatgyűjtési pontként működik. Innen kezdve a támadók spear phishing módszert alkalmaznak. Személyre szabott e-maileket küldenek és telefonhívásokat intéznek, amelyek megerősítik a látszólagos legitimitást („meghívás fotózásra”, „szerződés előkészítése”). A következő fázisban a cél már a pénzügyi csalás. Az áldozatot arra ösztönzik, hogy „regisztrációs díjat” vagy „képportfólió-költséget” fizessen, jellemzően PayPal Friends & Family tranzakción keresztül, így kizárva a vásárlóvédelmet és a visszatérítés lehetőségét. A fizetési struktúra gyakran több lépcsős, a „további lehetőségek” ígéretével. A hamis szerződések és e-mailes visszaigazolások jogilag meggyőzőnek tűnnek. Valójában sablonok, amelyeket több száz áldozat számára használnak újra. Egyes esetekben a támadók AI-alapú szöveg- és képmanipulációt is alkalmaznak (deepfake profilképek, hamis „ügynökségi vezetők” online meetingjei), ezzel tovább növelve a hitelesség látszatát.

A regisztráción és fotók beküldésén túl a támadók gyakran gyűjtenek metaadatot (címek, telefonszámok, fotók EXIF-adatai), amelyek identitáslopáshoz, hamis profilhoz vagy későbbi célzott támadásokhoz használhatók fel. A pénzmozgás jellemző útvonala: P2P-átutalások, drop-számlák, nemzetközi kötések vagy kripto-mixerek, amivel a visszakövethetőség erősen csökken.

A támadók színvonala gyakran elég magas ahhoz, hogy a laikus felhasználó hajlandó legyen szerződéskötésre és további befizetésekre. A kifizetési csatornák (pl. PayPal Friends & Family, banki átutalás) pedig szándékosan kerülnek úgy megválasztásra, hogy a sértett utólagos védelme minimális legyen. Ezek miatt a visszaszerzés jogi és nyomozati oldalról is nehézségekbe ütközhet. (Általános európai és nemzetközi riportálási csatornák is rendelkezésre állnak, ha határokon átívelő a csalás.)

Gyakorlati védekezés:

  • Domain/WHOIS ellenőrzés: az újonnan regisztrált domain, WHOIS privacy, vagy korábbi csalásokkal összekapcsolható aldomainek mind piros zászlók.
  • E-mail fejléc vizsgálata. SPF/DKIM/DMARC konfigurációk hiánya, vagy gyanús „return-path” jelzők azt jelzik, hogy a levelezés könnyen hamisítható.
  • URLscan/VirusTotal lekérdezés gyors indikátorokat adhat a hostingról, IP tulajdonosról és korábbi jelentésekről.

A „modellügynökség” típusú csalások nem a technológiai komplexitásukkal, hanem az emberi viselkedés manipulációjával jelentenek veszélyt. A modern social engineering támadások sikerének kulcsa, hogy a támadó a bizalmat építi, nem pedig a tűzfalat töri fel. A digitális ökoszisztéma védelme ezért nem csak a hálózati rétegek, hanem a felhasználói tudatosság erősítését is igényli.

(bbc.com)

Címkék

identitáslopás modellügynökség phishing social engineering Spear phishing
Infolab logó
Milab logó
Családbarát munkahely védjegy logo

Közösségi média

  • Facebook
  • LinkedIn
  • Instagram
  • Podcast
  • RSS

Társoldalak

  • NBSZ
  • Kibernaptár
  • NCC-HU
  • HunCERT
  • CERT-EU
2026 © Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet
Adatkezelési tájékoztató Felhasználási feltételek

Akadálymentes nézet

Megjelenítés beállítása

A beállítások azonnal életbe lépnek, és a böngésző megjegyzi őket.

Betűméret

Alapértelmezett

100%

A honlap billentyűzet segítségével is használható, kezdéshez az oldal betöltése után nyomja meg a Tab billentyűt.