Az Európai Unió törvényhozói jóváhagyták a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt, amely garantálja a biztonságot és az alapvető jogok betartását, miközben ösztönzi az innovációt. Így a világelső szabályok még az idén hatályba léphetnek.
Az Európai Parlament törvényhozói elsöprő többséggel szavaztak a mesterséges intelligenciáról szóló törvény mellett, öt évvel azután, hogy először javasolták a szabályozást. A mesterséges intelligenciáról szóló törvény várhatóan globális útjelzőként fog működni más kormányok számára, amelyek azzal küzdenek, hogyan szabályozzák a gyorsan fejlődő technológiát.
A rendelet célja, hogy megvédje az alapvető jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot és a környezeti fenntarthatóságot a magas kockázatú mesterséges intelligenciával szemben, miközben fellendíti az innovációt és vezető szerepet biztosít Európának ezen a területen. A rendelet a mesterséges intelligenciára vonatkozó kötelezettségeket állapít meg a potenciális kockázatok és a hatás mértéke alapján.
Számos uniós rendelethez hasonlóan a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt is eredetileg fogyasztóvédelmi jogszabályként kívánták alkalmazni, “kockázatalapú megközelítést” alkalmazva a mesterséges intelligenciát alkalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban.
Minél kockázatosabb egy mesterséges intelligencia alkalmazás, annál nagyobb ellenőrzésnek kell alávetni. Az AI rendszerek túlnyomó többsége várhatóan alacsony kockázatú lesz, mint például a tartalomajánló rendszerek vagy a spamszűrők.
A magas kockázatú mesterséges intelligencia alkalmazására, például az orvosi eszközökben vagy a kritikus infrastruktúrában, például a víz- vagy elektromos hálózatokban, szigorúbb követelmények vonatkoznak.
A mesterséges intelligencia egyes felhasználási módjai tiltottak, mert elfogadhatatlan kockázatot jelentenek, mint például az emberek viselkedését szabályozó szociális pontozási rendszerek, a prediktív rendőri ellenőrzés egyes típusai és az iskolai és munkahelyi érzelemfelismerő rendszerek.
További tiltott felhasználási módok közé tartozik a rendőrség által a nyilvánosság előtt végzett arcszkennelés a mesterséges intelligenciával működő távoli “biometrikus azonosítási” rendszerek segítségével, kivéve az olyan súlyos bűncselekmények esetében, mint az emberrablás vagy a terrorizmus.
Az AI által generált, létező emberekről, helyekről vagy eseményekről készült deepfake képeket, videókat vagy hangfelvételeket mesterségesen manipuláltnak kell jelölni.
A legnagyobb és legerősebb, “rendszerszintű kockázatot” jelentő mesterséges intelligenciamodelleket, köztük az OpenAI legfejlettebb rendszerét, a GPT4-et és a Google Gemini-t is fokozottan ellenőrzik.
Brüsszel először 2019-ben tett javaslatot a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásra. A mesterséges intelligenciáról szóló törvény várhatóan májusban vagy júniusban válik hivatalosan is jogszabállyá. A rendelkezések fokozatosan lépnek majd hatályba. Az általános célú mesterséges intelligencia-rendszerekre, például a chatbotokra vonatkozó szabályokat a jogszabály hatályba lépése után egy évvel kezdik alkalmazni. 2026 közepére a teljes szabályrendszer hatályba lép.
Ami a jogérvényesítést illeti, minden uniós ország létrehozza majd a saját mesterséges intelligencia felügyeleti szervét, ahol a polgáraik panaszt tehetnek. Eközben Brüsszel létrehoz egy AI hivatalt, amelynek feladata az általános célú AI rendszerekre vonatkozó jogszabályok végrehajtása és felügyelete lesz.