Az European Cyber Conflict Research Initiative által készített Tallinn Workshop jelentése szerint az Ukrajna elleni katonai konfliktus kezdete óta Oroszország tavalyhoz képest háromszor annyi ─ közel 800 ─ kibertámadást indított ukrán célpontok ellen, azonban ezek a kiberműveletek nem okoztak jelentős gazdasági kárt, elsősorban inkább pszichológiai hatással bírtak.
A háború kirobbanását megelőzően kiberbiztonsági szakemberek komolyan tartottak Oroszország kiberfenyegetési potenciáljától, ám egyesek most úgy vélik némiképp túlbecsülték Oroszország „tartalék” kiberműveleti képességeit. A feltételezés alapja, hogy a várakozásokhoz képest jóval kevésbé kifinomult támadások történtek ─ sok estben csak már ismert rosszindulatú programok kerültek alkalmazásra, minimális változtatással ─ pedig épp a katonai konfliktus elején lett volna hatásos a masszívabb képességek a bevetése.
Kevés bizonyíték van kibertámadásokkal okozott jelentős károkról Ukrajna politikai, gazdasági és társadalmi értelemben, azonban egyes műveleteknek volt pszichológiai hatása, mint például az egyik ukrán energiaszolgáltató elleni sikertelen támadás, vagy amelyik a Viasat műholdas internetszolgáltatást célozta. Kiemelendő, hogy az ismerté vált kiberműveletekben fontos szerepet játszott ─ mindkét oldalon ─ számos nem állami hackercsoport, például a Belarusian Cyber Partisans nevű hacker kollektíva, amelyik a fehérorosz vasúti rendszer elleni támadást vállalta magára.
A jelentés mindazonáltal leszögezi, hogy fentiektől függetlenül nem jelenthető ki, hogy ne következhetne be a jövőben a korábbiaknál pusztítóbb kibertámadás, ugynakkor az ellenség folyamatos „tűz alatt tartása” potenciálisan hatással lehet Oroszország kiberműveleteit végző szakértőkre, akik nagymértékű kiégéssel küzdhetnek.
Az eredeti workshopról készült jelentés teljes terjedelmében itt olvasható.
