Ugrás a fő tartalomra
Riasztás: Riasztás az NGINX kritikus sérülékenységeiről 2026. 11. 19.
Tájékoztatás: Tájékoztatás kritikus PHP-sebezhetőségek javításainak várható megjelenéséről 2026. 11. 19.
Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet
  • Intézet
    • Incidens bejelentés
    • Kapcsolat
    • Magunkról
      • Kezdőlap
      • Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet
      • Fejlesztések a kiberbiztonság érdekében
      • Hatósági feladatkör
      • Incidenskezelés
      • Incidenskivizsgálás, Biztonsági elemzés
      • Sérülékenységvizsgálat
      • Kiberfenyegetettség elemzés
      • Nemzetközi kapcsolatok, együttműködés
    • Karrier
    • Szolgáltatások
      • Incidenskezelés
      • Incidenskivizsgálás
      • Kiberfenyegetettség elemzés
      • Korai Figyelmeztető Rendszer
      • Biztonságirányítás
      • Sérülékenységvizsgálat
      • Automatizált Sebezhetőségdetektálás
    • Események
      • 11. CyberSec konferencia
      • Hungarian Cyber Security Challenge 2026
    • Alkalmazások
      • Cyber Threatmap
      • Jelszó ellenőrző
    • Kiberbiztonsági gyakorlatok
      • Módszertan
  • Hatóság
    • Hatáskör
    • Jogszabályok
    • Elektronikus ügyintézés
    • Ügyfajták, Űrlapok
    • EIR-biztonsági felelősnek alkalmas személyek névjegyzéke
    • Felhő
    • DIMOP követelmények
    • Kérdések és válaszok
  • Tartalmaink
    • Hírek
    • Kiadványok
    • Közlemények
    • Kibertámadás! Podcast
  • Figyelmeztetések
    • Riasztások
    • Tájékoztatások
    • Sérülékenységek
Angol zászló
Angol zászló
IT biztonsági tanács - 2025. 12. 17. gyakori átverések|otthoni kiberbiztonság

Átverés az ajtónk előtt

Megosztas Facebookon Megosztas LinkedInen Megosztas X-en Megosztas emailben
Átverés az ajtónk előtt

Bár egész évben találkozhatunk a csomagos átverések különböző fajtáival, az ünnepi szezon közeledtével – amikor jelentősen megnő az internetes rendelések és a kibertámadások száma – érdemes különös óvatossággal eljárni, ha egy nem várt futár csenget be hozzánk csomaggal a kezében. Amennyiben váratlan csomagot kapunk, először érdemes körbekérdezni családunk, barátaink körében, hátha valaki meglepett minket valamivel, csak elfelejtette megemlíteni. Azonban, ha senki nem jelentkezik a csomag miatt, elképzelhető, hogy az alábbi átverések egyikével nézünk szembe.

Fontos megjegyezni, hogy ilyen esetekben semmilyen körülmények között ne olvassuk be a csomagoláson található
QR-kódokat és ne hívjuk fel a feltüntetett telefonszámokat, mert könnyen lehet, hogy azok is a csalás részét képezik.

 

A csomagos átverések fajtái:

  • Rendeléspolírozás: Ez egy viszonylag ártalmatlan módszer, amely során a felhasználók olyan terméket kapnak, amelyet nem ők rendeltek, az eladók pedig pozitív értékelést írnak a felhasználók nevében, hogy javítsák az eladási rangsorukat. Ennek a kivitelezéséhez az eladók kiszivárgott adatbázisokat vásárolnak, amelyeket saját maguknál regisztrálnak az áldozatok nevével és címével, az e-mail címeket és a fizetési adatokat viszont a sajátjukkal töltik ki, így az áldozatok nem szenvednek anyagi veszteséget.
  • „Szerencséd van, de előbb írd meg a véleményed!”: Ennél az átverésnél a támadók egy rosszindulatú weboldal meglátogatására igyekeznek rávenni az áldozatokat, amihez különféle módszereket alkalmaznak. A leggyakoribb ezek közül az:

„Ajándékot kaptál! Olvasd be a QR-kódot, hogy megtudd, ki küldte!”

„Írd meg a véleményed termékünkről és kapsz X összegű ajándékkártyát!”

„Erősítsd meg az ingyenesen kézbesített termék átvételét!”

A támadók általában a termék mellé egy, a rosszindulatú weboldalra mutató QR-kódot tartalmazó kártyát mellékelnek. Miután az áldozat beolvassa ezt a kódot és meglátogatja a weboldalt, a támadás a klasszikus QR-kódos adathalász támadásként (quishing) folytatódik, ahol személyes információk, pl. bejelentkezési vagy fizetési adatok megadására, vagy rosszindulatú alkalmazás telepítésére igyekeznek rávenni a felhasználókat.

Megjegyzés: A fenti két módszert csak azok az online kereskedők tudják végrehajtani, akik megengedhetik maguknak az ilyenfajta „promóciós taktikákat” és ingyen küldhetnek termékeikből az áldozatoknak.

  • Kézbesíthetetlen csomag: Ilyenkor csomag helyett az áldozatok egy értesítőt találnak az ajtajuk előtt, általában olyan szöveggel, hogy „Sajnos futárunk nem tudta kézbesíteni a csomagot, mert nem volt otthon és a magas értékű ajándékcsomagokat csak személyesen adhatják át…”. Általában a támadók arra kérik áldozataikat, hogy a csomag sikeres kézbesítése érdekében vegyék fel a kapcsolatot az értesítőn szereplő QR-kódon és/vagy telefonszámon keresztül. A kapcsolatfelvétel során a támadók igyekeznek érzékeny adatokat begyűjteni az áldozatoktól, például pénzügyi és bejelentkezési adatokat vagy egyszer használatos kódokat. Az is előfordulhat, hogy azt ígérik egy alacsonyabb összeg ellenében, hogy újrakézbesítik a csomagot, az így megszerezett pénzügyi adatokkal viszont később nagyobb összegeket emelnek le a számlákról, de nem ritka a vámfizetési felszólítás sem. Egyes esetekben még egy „futár” is megjelenhet az ajtónk előtt a pénz sikeres beszedése érdekében.

Egy összetett, erős manipulációt alkalmazó támadási forgatókönyv során, az értesítőben feltüntetett telefonszám felhívása során arról tájékoztathatnak, hogy a csomag újrakézbesítéséért szállítási díjat kell fizetni, ennek megtörténte után pedig egy „rendőrségi” hívás érkezik, amiben azt állítják, hogy a csomagban kábítószert találtak és a büntetőeljárás elkerülése érdekében további összeg befizetését kérik.

  • Utánvétes fizetés: Szintén népszerű támadási módszer, mikor a támadók előre promótált termékeket küldenek az áldozatoknak, azok tudta nélkül vagy éppen a beleegyezésükkel. A „futár” türelmetlenül áll az ajtóban egy olyan – látszólag népszerű terméket, például egy csúcskategóriás okostelefont tartalmazó – csomaggal a kezében, amiért átvételkor kell fizetni, azonban az összeg jóval kedvezőbb a piaci árakhoz képest. Ilyenkor a csalók az emberi kapzsiságot, illetve a sürgetés okozta nyomást igyekeznek kihasználni, arra számítva, hogy az áldozat a nagy kapkodásban nem ellenőrzi majd a terméket. A fizetés után a „futár” elsiet, az áldozat pedig a csomagot kibontva a termék egy hamisított verzióját vagy szemetet talál.

Arra az esetre, ha nem fizetünk a csomagért, a csalók előállhatnak egy B-tervvel, amely során arra kérnek, hogy adjunk meg egy egyszer használatos kódot bankfiókunkhoz, hogy megerősítsük a rendelés lemondását.

  • Célzott támadások: Egyes bűnszervezetek célzott, személyre szabott támadásokat is végrehajthatnak előre kiválasztott felhasználók vagy szervezetek ellen. Egy Ledger kriptopénztárca-tulajdonostól például megpróbáltak egyszer kriptovalutát lopni úgy, hogy a bűnözők ingyenes garanciális cseretárcát küldtek a felhasználónak, az új kriptotárca azonban csak egy rosszindulatú programokkal teli USB volt. A postai úton küldött rosszindulatú USB-ket a FIN7 zsarolóvírus-banda is alkalmazta támadásaik során.

A fentiekhez hasonló csalások sajnos arra engednek következtetni, hogy a címünk és egyéb adataink kompromittálódhattak és elképzelhető, hogy a későbbiekben más támadásokhoz is felhasználják majd a kiszivárgott adatainkat. Ilyen esetekben nem árt felkészülnünk, ahol csak lehet, engedélyezzük a kétfaktoros azonosítást és legyünk gyanakvóak a váratlan hívásokkal szemben!

Mi a teendő, ha váratlan csomag érkezik?

  • Vizsgáljuk meg alaposan a csomagot gyanús jelek után kutatva és olvassuk el figyelmesen a kísérőlevélben szereplő információkat!
  • Készítsünk fényképeket a csomagról, illetve felbontás esetén is őrizzük meg a csomagolást, ha a későbbiekben esetleg bizonyítékot kéne felmutatnunk róla!
  • Soha ne olvassuk be a csomagon szereplő QR-kódokat, illetve link feltüntetése esetén se látogassunk el a csomagon feltüntetett weboldalra!
  • Soha ne hívjuk fel a csomagon feltüntetett telefonszámokat, ugyanis megeshet, hogy azok is a csalás részét képezik.
  • Soha ne fizessünk váratlan csomagért (szállítási és vámdíjat sem) és ne adjunk meg pénzügyi adatokat futároknak!
  • Váratlan csomaggal érkezett adathordozókat és egyéb elektronikai eszközöket ne csatlakoztassunk számítógépünkhöz, okoseszközeinkhez!
  • Amennyiben a váratlan csomag egy ismert futárszolgálattal (Amazon, DHL Express, GLS, DPD, stb.) érkezik, keressük fel a futárszolgálat hivatalos weboldalát és ott keressünk információkat a csomagról (küldemény állapota, feladó adatai, stb.)! Amennyiben a csomag rendelkezik követési számmal, manuálisan adjuk meg a futárszolgálat hivatalos weboldalán és ne QR-kód segítségével olvassuk be!
  • A gyanúsnak vélt csomagokat jelentsük a futárszolgálatnak és a rendőrségnek egyaránt!

(kaspersky.com)

Infolab logó
Milab logó
Családbarát munkahely védjegy logo

Közösségi média

  • Facebook
  • LinkedIn
  • Instagram
  • Podcast
  • RSS

Társoldalak

  • NBSZ
  • Kibernaptár
  • NCC-HU
  • HunCERT
  • CERT-EU
2026 © Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet
Adatkezelési tájékoztató Felhasználási feltételek

Akadálymentes nézet

Megjelenítés beállítása

A beállítások azonnal életbe lépnek, és a böngésző megjegyzi őket.

Betűméret

Alapértelmezett

100%

A honlap billentyűzet segítségével is használható, kezdéshez az oldal betöltése után nyomja meg a Tab billentyűt.