A hatóságok egy nemzetközi művelet keretében léptek fel nyugat-afrikai online csalóközpontok ellen. A ghánai és nigériai rendőrség összesen 28 embert tartóztatott le vagy vett őrizetbe, és több mint 100 feltételezhetően emberkereskedelem áldozatává vált személyt azonosított. A Joint Disruption Week elnevezésű akcióban 15 bűnüldöző szerv és ugyanennyi technológiai vállalat, köztük a Meta, a Microsoft és a Google vett részt.
A brit Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency, NCA) által szervezett művelet során a ghánai hatóságok rajtaütöttek egy, a fővárostól, Accrától nem messze fekvő, félig vidéki településen, Sasaabiban található telephelyen. Az akció során 19 embert tartóztattak le, és 303 elektronikus eszközt foglaltak le. Nigériában további 9 embert vettek őrizetbe.
A ghánai rendőrség 117 olyan személyt is azonosított, akiket az amerikai igazságügyi minisztérium (Department of Justice) emberkereskedelem áldozatainak minősített. Emellett 89 károsultat is azonosítottak, akik becslések szerint összesen 8,3 millió dollárt veszítettek.
Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a műveletben közreműködő technológiai vállalatok több mint 3,7 millió, a nyugat-afrikai csalóhálózatokhoz kapcsolódó fiókot, oldalt és csoportot távolítottak el. A Meta képviselője, Rob Cochrane ugyanezt a számot adta meg a Facebook és az Instagram esetében. A minisztérium nem közölte, hogy a teljes szám hogyan oszlik meg az egyes vállalatok között.
A felszámolt csalási módszerek között szerepeltek a hatóságok nevével visszaélő csalások, a digitális letartóztatással fenyegető zsarolások, valamint a kriptovaluta-befektetési csalások. Utóbbiak egyik elterjedt formája a pig butchering típusú csalás, amelyben a csalók hosszabb idő alatt építenek ki bizalmi kapcsolatot az áldozatokkal, majd befektetési ígéretekkel veszik rá őket pénzük átutalására. A műveletek más, nemzetközi áldozatokat célzó online csalásokat is érintettek. A lefoglalt elektronikus eszközök vizsgálata még folyamatban van, ezért egyelőre az sem ismert, hány brit és amerikai felhasználó lett áldozata a csaló hálózatoknak.
Jeanine Pirro, a Columbia kerület szövetségi ügyésze szerint a művelet a Metától kapott információkkal kezdődött. Az NCA szintén kiemelte a vállalat szerepét a koordinációban és a technológiai szektor bevonásában. A Meta ugyanakkor továbbra is bírálatokkal szembesül a platformjain megjelenő csaló hirdetések miatt. A Reuters korábban arról számolt be, hogy a vállalat 2024-es bevételének mintegy 10 százaléka, hozzávetőleg 16 milliárd dollár származhatott csalásokhoz és tiltott termékekhez kapcsolódó hirdetésekből. A Meta vitatja ezt a becslést. A vállalat célja, hogy 2026 végére hirdetési bevételeinek 90 százaléka ellenőrzött hirdetőktől származzon, jelenleg ez az arány 70 százalék. A cég szerint a fennmaradó körbe alacsony kockázatú, nem ellenőrzött hirdetők, például helyi üzletek is tartozhatnak.
Az amerikai törvényhozók közben szigorúbb fellépést sürgetnek. A SCAM Act nevű, pártokon átívelő törvényjavaslat észszerű intézkedéseket követelne meg a hirdetők ellenőrzésére és a csaló hirdetések visszaszorítására.