Egy oroszul beszélő, pénzügyi motivációjú kiberbűnöző mesterséges intelligenciával támogatott eszközökkel hajtott végre tömeges támadásokat világszerte, miközben célzottan az ukrán energiaszektort is támadta. A SOCRadar kutatói egy konfigurációs hibának köszönhetően feltárták a támadó infrastruktúráját és módszereit. A műveletek során több mint 628 ezer ukrán személyhez köthető adat került illetéktelen kézbe.
A CyberXero álnéven tevékenykedő támadót a kutatók kezdeti hozzáférésekkel kereskedő szereplőként (Initial Access Broker, IAB) azonosították. Az ilyen kiberbűnözők szervezetek informatikai rendszereihez szereznek jogosulatlan hozzáférést, amelyet később más támadóknak értékesíthetnek. CyberXero sajátossága, hogy hagyományos támadóeszközeit mesterséges intelligencián alapuló automatizálási megoldásokkal egészítette ki.
A támadóhoz köthető infrastruktúra első elemei 2026 júliusában jelentek meg. Tevékenységi mintázata a moszkvai időzónához igazodik, kommunikációja jellemzően orosz nyelvű. Célpontjai elsősorban Ukrajnában, Lengyelországban, Kínában és Pakisztánban találhatók, az érintett ágazatok között pedig az energetika, az e-kereskedelem, a távközlés és a kormányzati szektor is szerepel.
A támadó tevékenységének feltárását egy súlyos konfigurációs hiba tette lehetővé. Egyik szerverén hozzáférés-korlátozás nélkül vált elérhetővé az aktív munkakönyvtára, amely több mint 90 ezer fájlt és 3000 alkönyvtárat tartalmazott. Az állományok között támadóeszközök, felderítési eredmények, MI ügynökök konfigurációi, munkamenetnaplók, valamint ellopott adatbázisok és hozzáférési tokenek is szerepeltek. Ezek alapján a SOCRadar kutatói összesen nyolc, egymással összefüggő szervercsomópontot azonosítottak. Az infrastruktúra egy része Európában, míg a Cobalt Strike parancs- és vezérlőszervere (C2) és több támadást támogató rendszer a Tencent Cloud felhőszolgáltatásában működött.
A vizsgálat alapján a támadó kezdetben hagyományos felderítési és sérülékenység-kihasználási módszereket alkalmazott, majd július végétől MI eszközökkel egészítette ki működését. Ezt követően jelentősen megnőtt a WordPress oldalak ellen indított automatizált támadások volumene.
A tömeges támadásokhoz egy saját fejlesztésű, wp2shell nevű eszközt használt, amely a WordPress REST API kötegelt kéréseket kezelő végpontjának hibáját kihasználva SQL injekciót hajtott végre. Ennek segítségével jogosulatlan rendszergazdai fiókokat hozott létre, majd webshellt telepített a kompromittált weboldalakra. A létrehozott fiókok neve minden esetben a `wp2_` előtagból és nyolc hexadecimális karakterből állt. A sikeres behatolásokról Telegramon keresztül automatikus értesítést kapott.
A támadások méretét jól szemlélteti, hogy egyetlen, mindössze 61 másodperces futtatás során 4708 weboldalt vizsgált át, 429 adminisztrációs felülethez szerzett hozzáférést, és 32 webshellt telepített. A teljes célpontlista több mint 56 ezer webcímet tartalmazott. A WordPress mellett más webes platformokat, például a Magento webáruházrendszert is támadta, és egy Support Board nevű bővítmény sérülékenységét annak nyilvánosságra hozatalát követő 30 napon belül már aktívan kihasználta.
A tömeges támadásokkal párhuzamosan CyberXero célzott felderítést végzett az ukrán kritikus infrastruktúra ellen. Hét energia- és közműszolgáltató szervezetet vizsgált részletesen, köztük az országos villamosenergia-átviteli rendszerirányítót és az ország legnagyobb magántulajdonú energetikai vállalatcsoportját. Két kiemelt célpont esetében összesen 95 aldomaint azonosított, köztük levelezési, VPN- és hálózatirányítási rendszereket.
Négy ukrán szervezetnél igazoltan adatlopás is történt. A legsúlyosabb eset egy harkivi távhőszolgáltatót érintett, ahonnan a támadó 564 073 előfizetői adatrekordot és 213 340 hozzáférési naplóbejegyzést szerzett meg. Az ellopott állományok személyes adatokat, lakcímeket, ügyfélazonosítókat, valamint IP címeket is tartalmaztak. Harkiv háborús érintettsége miatt az adatszivárgás az adatvédelmi következményeken túl akár fizikai biztonsági kockázatot is jelenthet az érintettek számára.
A támadó két különálló MI alapú rendszert alkalmazott. Elsődleges munkaállomásán 51 különböző feladatra specializált Claude Code ügynök konfigurációját azonosították, amelyek felderítési, támadási és adatkimentési feladatokat támogattak. Emellett a Cobalt Strike infrastruktúrájához a nyílt forráskódú PentAGI keretrendszert is integrálta. A konfigurációk alapján az MI használat költségeit tudatosan optimalizálta: az összetettebb feladatokhoz nagyobb számítási keretet, az egyszerűbb műveletekhez alacsonyabb költségű modelleket rendelt.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az MI modellek biztonsági korlátozásainak megkerülésére irányuló próbálkozásokhoz kapcsolódik. A támadó rendszeresen arra hivatkozott, hogy saját infrastruktúráján végez engedélyezett behatolástesztet. Amennyiben a modell elutasította a kérését, új munkamenetet indított, amelyben ismételten megadta a hamis felhatalmazást. A naplók ugyanakkor több sikeres biztonsági elutasítást is dokumentáltak: a modell egyes esetekben megtagadta például a hátsó ajtók telepítését, a tűzfal kikapcsolását és az oldalirányú mozgás támogatását.
A SOCRadar szerint az ukrán energetikai célpontok elleni műveletek mögött akár konkrét megrendelői igény is állhatott, azonban a megszerzett hozzáférések értékesítésére nem találtak közvetlen bizonyítékot. A támadó Lengyelországban webáruházakat kompromittált, Kínában Redis szolgáltatásokon keresztül szerzett hozzáférést, Pakisztánban pedig nemzetbiztonsági szervezeteket is célba vett, utóbbiaknál igazolt siker nélkül. A kutatók világszerte több mint 40 érintett szervezetet azonosítottak.
Az eset jól szemlélteti, hogy a mesterséges intelligencia miként növelheti egyetlen támadó műveleti kapacitását. A SOCRadar külön felhívta a figyelmet az MI ügynökök munkamenetnaplóinak védelmére, amelyek érzékeny hozzáférési adatokat, célpontokat és műveleti információkat is tartalmazhatnak. A megfelelő hozzáférés-szabályozás, naplózás és infrastruktúraszintű ellenőrzés ezért az MI alapú rendszerek biztonságos működtetésének is alapvető feltétele.