Az OTP Bank a közelmúltban a Facebookon hívta fel a figyelmet egy újabb, veszélyes csalási formára. Egyre több bejelentés érkezik olyan telefonhívásokról, amelyek célja a gyanútlan ügyfelek megtakarításainak megszerzése. A csalók magukat rendőrnek, bankbiztonsági szakértőnek vagy más hivatalos szerv munkatársának adják ki, és sokszor hamis igazolványra, illetve hivatali szerepre hivatkozva igyekeznek hitelességet sugallani.
A módszer lényege, hogy a hívás teljesen hivatalosnak tűnjön, és félelmet vagy sürgetettséget keltsen az áldozatban. Az elkövetők telefonon keresik meg a kiszemelt személyt. Gyakran a hívás elején rendőrnek vagy banki szakértőnek adják ki magukat, és hamis indokkal keresik a hívott felet – például azt állítják, hogy gyanús tranzakció történt a számláján, vagy bűnözők próbálják ellopni a pénzét. A csalók azt sugallják, hogy azonnali intézkedésre van szükség. Ezzel elérik, hogy az áldozat ne gondolkodjon józanul, hanem azonnal kövesse az utasításaikat. Gyakori, hogy azt állítják: „ha most nem cselekszik, elveszik a teljes megtakarítása.” A hívók arra kérik az áldozatot, hogy vegyen ki pénzt a bankból, vagy utalja át egy általuk megadott számlára. Ezt „biztonsági számlának” nevezik, de valójában a csalókhoz kerül a pénz. Az elkövetők külön felhívják a figyelmet arra, hogy a banki ügyintézőknek ne mondják el, hogy miért veszi ki a pénzt, vagy miért indít átutalást. Azzal próbálják meggyőzni az áldozatot, hogy „a bankban dolgozók közül sem mindenkiben lehet megbízni.”
Ha készpénzfelvétel történik, a csalók sokszor már a bankfiók előtt vagy közterületen várják az áldozatot, hogy átvegyék a pénzt. Ha átutalás történik, a pénz külföldre kerül, és gyakorlatilag visszaszerezhetetlenné válik. A csalás lényege minden esetben ugyanaz: az áldozat saját maga adja oda a pénzét, mert elhiszi, hogy ezzel megvédi a megtakarítását.
Fontos tudnivalók
- A rendőrség és a bankok soha nem kérik, hogy valaki vegyen ki pénzt a számlájáról vagy utaljon át idegen számlára „biztonsági okból”.
- Hivatalos szerv soha nem kéri azt, hogy titkolja el a tranzakció célját az ügyintéző elől.
- Sem a bank, sem a rendőrség nem mutat be igazolványt videóhívásban vagy üzenetküldő alkalmazásokon keresztül.
Mit tegyünk, ha gyanús hívást kapunk?
- Ne dőljünk be a sürgetésnek! A csalók legfontosabb fegyvere, hogy azt mondják: azonnal kell cselekedni. Ez legyen mindig gyanús jel!
- Azonnal szakítsuk meg a hívást! Ha valaki pénzkivételre vagy átutalásra utasít, ne folytassuk a beszélgetést!
- Hivatalos elérhetőségen ellenőrizzünk, hívjuk fel a bankot a weboldalukon szereplő telefonszámon, vagy tárcsázzuk a rendőrség központi számát! Soha ne a hívó által megadott telefonszámot használjuk!
- Ne adjunk ki adatokat, PIN-kódot, jelszót, számlaadatokat telefonon keresztül!
- Beszéljünk róla másokkal! Fontos, hogy a csalási kísérletekről a családtagok és az ismerősök is értesüljenek, különösen az idősebb korosztály.
Az OTP Bank hangsúlyozza: minden olyan telefonhívás, amely készpénzfelvételt vagy pénzutalást sürget, csalási kísérletnek tekintendő. A legfontosabb védekezés a tudatosság: hivatalos forrásból kell ellenőrizni az információkat, és soha nem szabad sietve, nyomás alatt pénzügyi döntést hozni.