A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (a továbbiakban: nemzeti kiberbiztonsági hatóság) közigazgatási hatósági eljárásai során a kapcsolattartás kizárólag biztonságos kézbesítési szolgáltatás (a továbbiakban: BKSZ) útján lehetséges.
A nemzeti kiberbiztonsági hatóság eljárásaival kapcsolatban az elektronikus ügyintézésre használható kérelmek, illetve azok kitöltési útmutatói a nemzeti kiberbiztonsági hatóság hivatalos honlapján a „Hatályos ügyfajták” menüpont alatt találhatók meg.
Az elektronikus ügyintézés során irányadó, az ügyfél és a hatóság közötti kapcsolattartásra vonatkozó legfontosabb szabályokat az alábbi összefoglaló tartalmazza.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Elektronikus ügyintézés a gyakorlatban
2. Ügyfelek azonosításának feltételei
3. Elektronikus kézbesítés, tárhelyszolgáltatás
4. A kötelező elektronikus kapcsolattartás, illetve annak alanyi köre
5. Kézbesítés a tárhelyre
6. Iratok beküldése
7. Kinek van joga az elektronikus kapcsolattartásra?
8. Hogyan tart elektronikusan kapcsolatot a nemzeti kiberbiztonsági hatóság azzal, akinek ez nem kötelező?
9. Beküldött elektronikus iratok hitelesítése, aláírása a hatósági eljárás során
10. Irányadó jogszabályok
1. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS A GYAKORLATBAN
A nemzeti kiberbiztonsági hatóság előtt induló ügyekben az ügyfeleknek kötelező elektronikusan intézni az ügyeiket.
Minden olyan ügy intézhető elektronikusan, amelyben az ügyfél személyes megjelenésére nincs szükség, illetve ahol az nem kizárt (pl. az idézésére kötelező végzés alapján történő személyes megjelenés, valamint a helyszíni szemlén történő megjelenés is kötelező).
Hatósági eljárás megindítására csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél beazonosítja magát, azaz valamilyen módon az elektronikus ügyintézési rendszerbe bejelentkezik.
Azonosítás nélkül hatósági eljárás nem indul, ilyen esetben a nemzeti kiberbiztonsági hatóság csak általános tájékoztatást adhat.
2. ÜGYFELEK AZONOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI
Az ügyfelek azonosítása, azaz belépése az elektronikus ügyintézést biztosító rendszerekbe a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül történik, ami nem a nemzeti kiberbiztonsági hatóság által üzemeltett szolgáltatás.
Jelenleg a KAÜ az alábbi elektronikus azonosítási módszerek valamelyikével azonosítja az ügyfeleket:
1. Digitális Állampolgár mobilalkalmazás,
2. Ügyfélkapu+ (kétfaktoros azonosítás),
Az ügyfél választhat az azonosítási módok közül az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló rendszerben. Az azonosítás módja magára az ügyintézésre nincs további hatással.
Az elektronikus ügyintézési felületekre maga az ügyfél vagy egy olyan magánszemély tud bejelentkezni, aki az ügyfél nevében eljárhat. Cégek és egyéb szervezetek is csak valamely magánszemély KAÜ-azonosítását követően, magánszemély képviselőjük közreműködésével tudják ügyeiket intézni akár az elektronikus felületeken, akár cégkapus küldeménykezelés útján.
3. ELEKTRONIKUS KÉZBESÍTÉS, TÁRHELYSZOLGÁLTATÁS
Ahhoz, hogy az ügyfél a nemzeti kiberbiztonsági hatósággal elektronikusan tudjon levelezni (iratküldés és -fogadás), biztonságos tárhellyel kell rendelkeznie. Erre a célra jelenleg kizárólag a kormányzati szolgáltatásként biztosított BKSZ kapcsolódó tárhely használható.
Ez a tárhely magánszemélyeknél a személyes tárhely, szervezeteknél a cégkapu vagy a hivatali tárhely.
Az elektronikus kapcsolattartási kötelezettség még nem határozza meg egyértelműen, hogy az ügyfélnek milyen tárhelyet kell használnia a nemzeti kiberbiztonsági hatósággal folytatott levelezéskor:
▪ Az egyéni vállalkozók esetében kötelező személyes tárhelyet nyitni, ugyanakkor cégkaput nem nyithatnak.
▪ Az egyéni ügyvédeknek rendelkezniük kell cégkapuval is, jogi képviselethez ezt kell használniuk.
▪A kamarai jogtanácsosok az általuk képviselt szervezet cégkapuját (hivatali tárhelyét) vagy saját személyes tárhelyüket használják.
▪Azok a szervezetek, amelyeknek kötelező az elektronikus kapcsolattartás, de cégkapu használatára nem kötelesek, képviselőjük tárhelyén (személyes tárhelyén vagy cégkapuján, esetleg hivatali tárhelyén) keresztül tudnak a nemzeti kiberbiztonsági hatósághoz küldeményeket eljuttatni, és a nemzeti kiberbiztonsági hatóság ugyancsak oda küldi az iratokat.
A tárhelyszolgáltatások igénybevételéről, regisztrációjával kapcsolatos tájékoztatást a személyre szabott ügyintézési felület (a továbbiakban: SZÜF) ügyleírásai között találják meg a következő honlapon:
A cégkapu használatáról és az arra való regisztrációról szóló tájékoztatást a SZÜF ügyleírásai között találják meg a következő honlapon:
4. A KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS, ILLETVE ANNAK ALANYI KÖRE
Az elektronikus kapcsolattartási kötelezettség azt jelenti, hogy az ügyfél a beadványait a tárhelyén keresztül juttatja el a nemzeti kiberbiztonsági hatóság részére és a nemzeti kiberbiztonsági hatóság is ugyanilyen módon juttatja el az iratokat az ügyfélnek. Ezért aki köteles az elektronikus kapcsolattartásra, annak a BKSZ-hez kapcsolódó tárhellyel (személyes tárhely vagy cégkapu, esetleg hivatali tárhely) rendelkeznie kell.
Az elektronikus kapcsolattartási kötelezettséggel érintett alanyi körről, illetve annak kivételeiről a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: DÁP tv.) 19. § rendelkezik:
„19. § (1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében
a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,
ac) ügyész,
ad) jegyző,
ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) az ügyfél jogi képviselője.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló felhasználó részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(3) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.
(4) Természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.
(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.”
A DÁP tv. 19. § (1) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, ügyében jogi képviselője is arra lesz köteles. Így célszerű olyan személyt megbízni az képviselettel, aki ennek megfelel.
A nemzeti kiberbiztonsági hatóság hatáskörébe tartozó szervezetek egyik nagy alanyi köre a DÁP tv. 19. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjába tartozó gazdálkodó szervezetek, melynek meghatározását ugyanezen törvény 8. § 24. pontja tartalmazza:
„24. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában
a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány,
b) gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező egyesület, alapítvány, egyházi jogi személy.”
A DÁP tv. 8. § 24. pont alatt értendő „a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet” fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § (1) bekezdés 6. pontja az alábbiak szerint határozza meg:
„6. Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, a felsőoktatási intézmény, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány;”
Az elektronikus ügyintézési jogszabályok az egyéni vállalkozókat is gazdálkodónak tekintik, ezért ők is elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, nem csak a vállalkozásuk ügyeiben, hanem valamennyi más ügyükben is.
Azon ügyfelek, akik elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, papíralapon és elektronikus levélben nem terjeszthetnek elő a hatósági eljárással kapcsolatban kérelmeket és egyéb iratokat (pl. hiánypótlás, nyilatkozat stb.).
Az ilyen formában érkezett kérelmek és egyéb okiratok a jogszabályok alapján hatálytalannak minősülnek, tehát azokat úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél be sem nyújtotta volna.
5. KÉZBESÍTÉS A TÁRHELYRE
A nemzeti kiberbiztonsági hatóság hatósági eljárásai során a megküldött dokumentumokat az ügyfél hivatalos elektronikus elérhetőségére kézbesíti.
Hivatalos elektronikus elérhetőségnek a személyes tárhely, a cégkapu és a hivatali tárhely minősül, személyes tárhely is csak akkor, ha azt az ügyfél a Rendelkezési Nyilvántartásban (a továbbiakban: RNY) hivatalos elérhetőségként megjelöli.
Az RNY felületét a következő hivatalos honlapon érheti el, melyet KAÜ-s azonosítást követően be tud állítani:
Az RNY-ben megadható elektronikus levelezési címre a nemzeti kiberbiztonsági hatóság nem küld hivatalos dokumentumokat!
A postázás az ügyfél hivatalos elérhetőségére a klasszikus papír alapú postai kézbesítéshez hasonlóan működik.
Azon a napon, amikor a tárhelyre belépve az ügyfél (vagy más jogosult személy) letölti az üzenetet, az irat kézbesítettnek minősül. Arról, hogy a tárhelyre üzenet érkezett, az ügyfél az általa korábban, az adott szolgáltatásra regisztráláskor megadott e-mail-címen értesítést kap.
A DÁP tv. 27. § c) pontja alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett másodszori értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon (kézbesítési vélelem).
Ha az ügyfél az adott hatósági eljárásban képviselettel rendelkezik és ettől eltérően nem rendelkezik, a nemzeti kiberbiztonsági hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 13. § (6) bekezdése alapján az iratokat– a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a nemzeti kiberbiztonsági hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti.
A hatályos magyar jogszabályok bizonyos esetekben mentességet adnak az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfeleknek azon esetekben, ha az elektronikus ügyintézési kötelezettségüknek önhibájukon kívül nem tudtak eleget tenni. Ezeket a körülményeket vagy eseményeket a DÁP tv. 48. § (1) bekezdése részletezi:
48.§ (1) Nem alkalmazható a felhasználóval szemben kötelező elektronikus ügyintézés esetén hátrányos jogkövetkezmény, ha
a) a felhasználó az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az e rendelet szerinti kötelezettségének – üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból – átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget,
b) az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges támogató szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el, vagy
c) a felhasználó a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által előírt űrlapon nyújtja be, mert az űrlap kitölthető és letölthető változatát a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.
Ugyanakkor a DÁP tv. 48. § (2) bekezdése alapján a hátrányos jogkövetkezmény alóli mentesség csak addig áll fenn, amíg a DÁP tv. 48. § (1) bekezdés szerinti körülmények vagy események fennállnak.
Ha az elektronikus ügyintézésre köteles gazdálkodó szervezetnek nincs hivatalos elérhetősége, a nemzeti kiberbiztonsági hatóság a DÁP tv. 26. § (4) bekezdése alapján az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet e kötelezettségének nem teljesítése miatt kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.
6. IRATOK BEKÜLDÉSE
Az ügyfél a tárhelyéről az e-Papír-szolgáltatás felületéről tud kapcsolatot tartani a nemzeti kiberbiztonsági hatósággal.
Az e-papír szolgáltatást a következő honlapról tudja igénybe venni KAÜ-azonosítás után:
Az e-Papír-szolgáltatással az ügyfél szabadon gépelhető szöveges beadványt terjeszthet elő valamennyi hatósági eljárásában, ugyanakkor egyes hatósági nyilvántartásba vételi eljárásokban Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény , illetve a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII.23.) Korm. rendelet (Kiberbiztonsági vhr.) alapján a nemzeti kiberbiztonsági hatóság formanyomtatványok kötelező alkalmazását írja elő, amelyeket az ügyfélnek csatolnia szükséges. Ezen formanyomtatványok benyújtásának elmaradása esetén a nemzeti kiberbiztonsági hatóság a kérelmet visszautasíthatja.
Az egyes hatósági nyilvántartásba vételi eljárásokhoz szükséges formanyomtatványokat a nemzeti kiberbiztonsági hatóság hivatalos honlapjának „Hatályos ügyfajták” menüpontja alatt találja meg.
A fentiek alapján az e-Papír-szolgáltatással előállított küldeményhez melléklet is csatolható.
Az ügyfél küldheti küldeményeit saját tárhelyéről, vagy képviselet esetén érkezhetnek az erre jogosult képviselő tárhelyéről is. A képviselő tárhelyéről küldött küldeményt azonban a nemzeti kiberbiztonsági hatóság csak akkor tekinti ügyfél által beküldöttnek, ha a képviseleti jog a hatályos jogszabályoknak megfelelően igazolt.
A cégkapu szolgáltatás használatával azok a felhasználók küldhetnek vagy fogadhatnak iratot, akiket a cégkapu adminisztrátora (a cégkapumegbízott) a cégkapu használatához regisztrált. Ugyanezen szabálynak megfelelően működik a hivatali tárhely is.
A hivatali tárhellyel, illetve a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhellyel (cégkapu) kapcsolatos regisztrációs eljárásra jogosult személyek kinevezésével kapcsolatos rendelkezéseket a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 43-49. §-ai részletezik.
7. KINEK VAN JOGA AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁSRA?
Azok az ügyfelek, akik nem kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra, szabadon dönthetnek arról, hogyan kommunikálnak a nemzeti kiberbiztonsági hatósággal. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat mindenki igénybe veheti.
8. HOGYAN TART ELEKTRONIKUSAN KAPCSOLATOT A NEMZETI KIBERBIZTONSÁGI HATÓSÁG AZZAL, AKINEK EZ NEM KÖTELEZŐ?
Azok a magánszemélyek, akik nem kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra, de rendelkeznek személyes tárhellyel, az RNY-ben általános jelleggel hozzájárulhatnak az elektronikus kapcsolattartáshoz. Ebben az esetben a nemzeti kiberbiztonsági hatóság a személyes tárhelyet az ügyfél hivatalos elérhetőségeként kezeli, és az iratokat elsősorban oda kézbesíti.
Lehetőség van arra is, hogy az ügyfél az RNY-ben kizárja az elektronikus ügyintézést. Ebben az esetben vele a nemzeti kiberbiztonsági hatóság papíralapon tart kapcsolatot. Akik kötelezettek az elektronikus kapcsolattartásra, jogszerűen nem zárhatják ki az elektronikus ügyintézést.
Az ügyfél bármikor kérheti a nemzeti kiberbiztonsági hatóságtól, hogy vele elektronikusan tartson kapcsolatot olyan nyilatkozatok esetében, amelyeknél az elektronikus kapcsolattartás lehetséges.
Ilyen kérésnek kell tekinteni azt is, ha az ügyfél a kérelmét eleve elektronikusan nyújtja be. Ha az ügyfél kezdeményezi az elektronikus kapcsolattartást, a kézbesítés következményei a konkrét ügyben ugyanazok, mintha az RNY-ben – általános jelleggel – hozzájárult volna az elektronikus kapcsolattartáshoz. Azonban, ha az ügyfél az RNY-ben kizárta az elektronikus ügyintézést, és a nemzeti kiberbiztonsági hatósággal nem köteles elektronikusan kapcsolatot tartani, de kérelmét elektronikusan nyújtja be, akkor a nemzeti kiberbiztonsági hatóság – az RNY-ben tett rendelkezéssel összhangban – postán fogja tartani vele a kapcsolatot.
Elektronikus kapcsolattartásról az RNY-ben lehet rendelkezni.
A nemzeti kiberbiztonsági hatóság a DÁP tv. 38. § (2) bekezdése alapján úgy tekinti, hogy ha az ügyfél aktiválja a digitális állampolgárság felhasználói profilját, akkor rendelkezett az elektronikus kapcsolattartási formáról.
9. BEKÜLDÖTT ELEKTRONIKUS IRATOK HITELESÍTÉSE, ALÁÍRÁSA A HATÓSÁGI ELJÁRÁS SORÁN
Az ügyfélnek sem az e-Papírt sem annak csatolt formanyomtatványait nem kell aláírnia vagy hitelesítenie. Ezek a szolgáltatások ugyanis biztosítják, hogy az iratot csak azonosított ügyfél nyújthassa be.
Az e-Papír mellékleteként beadott iratokat akkor kell aláírni vagy hitelesíteni, ha az adott iratnál jogszabály ezt megköveteli, vagy a nemzeti kiberbiztonsági hatóság bizonyítékként csak elektronikusan hiteles iratot fogad el. A meghatalmazást például a Pp. 67. § (2) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, ehhez pedig szükséges, hogy azt elektronikusan aláírják vagy hitelesítsék.
Az elektronikus formában létrehozott irat akkor minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak a Pp. 325. (1) bekezdés g-j) pontjai alapján, ha
▪ az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti (a továbbiakban: AVDH), vagy
▪ olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el.
▪ – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kiállító szóbeli nyilatkozatát a DÁP tv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett.
▪ a dokumentumot DÁP tv. szerinti digitális szolgáltatás nyújtása során a digitális állampolgárság szolgáltató hitelesítette.
1. Elfogadható elektronikus aláírások (bélyegzők)
Teljes bizonyító erejű magánokirat esetén elfogadható a minősített – vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú – elektronikus aláírás, illetve az ilyen elektronikus bélyegző.
A Magyarországon – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által – nyilvántartásba vett ilyen minősített bizalmi szolgáltatásokról az alábbi hivatalos honlapon tájékozódhat:
A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 910/2014/EU Rendeletnek (a továbbiakban: eIDAS rendelet) megfelelően elfogadható továbbá az Európai Unió más tagállamában nyilvántartásba vett bizalmi szolgáltató termékével előállított minősített – vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú – elektronikus aláírás (bélyegző). Az Európai Unión kívüli bizalmi szolgáltatótól származó elektronikus aláírás elfogadásához külön nemzetközi megállapodás szükséges, melyet az eIDAS rendelet 14. cikke szabályoz.
Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban nyilvántartásba vett bizalmi szolgáltatókról az alábbi – az Európai Bizottság által üzemeltetett – hivatalos honlapon tájékozódhat:
2. Hitelesítés AVDH-val
Elektronikus aláírás nélkül ingyenesen igénybe vehető az AVDH, amely teljes bizonyító erővel tanúsítja, hogy az így hitelesített irat a szolgáltatás használatakor azonosított természetes személytől származik.
A szolgáltatás KAÜ-azonosítás után az alábbi hivatalos honlapon használható:
10. IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK
1. A nemzeti kiberbiztonsági hatóság hatósági eljárására vonatkozó szabályok:
▪ Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (Kiberbiztonsági tv.)
▪ Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
2. Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok:
▪ A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet
