A ProtectEU stratégia az Európai Bizottság által elindított, átfogó kezdeményezés, amely az Európai Unió belső biztonságának megerősítésére összpontosít. Az EU egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe a kiberbűnözés, a dezinformáció és az államilag támogatott kibertámadások terén, ezért a ProtectEU egy olyan egységes keretet biztosít, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a hatékonyabb fellépést.
A stratégia nem csupán ajánlásokat fogalmaz meg, hanem konkrét intézkedéseket és kötelező érvényű szabályozási javaslatokat is, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács jelenleg is tárgyal. A végrehajtása több lépcsőben történik, és a jogalkotási folyamat előrehaladtával várhatóan egyre szigorúbb kötelezettségeket ró majd a tagállamokra és az érintett ágazatok szereplőire.
Az új stratégia egyik legfontosabb lépése egy uniós szintű kiberbiztonsági egység (European Cybersecurity Rapid Response Team – ECRRT) létrehozása. Ez az egység állandó operatív központként fog működni, amelyben az EU tagállamai közösen koordinálják a kibertámadások elleni fellépést. Főbb funkciói közé tartozik az incidenskezelés, a valós idejű információmegosztás, a kiberfenyegetések elemzése, valamint védelmi gyakorlatok és képzések szervezése. Az egység szorosan együttműködik az EUROPOL European Cybercrime Centre (EC3) és az ENISA (Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége) szakértőivel és a tagállamok nemzeti kiberbiztonsági központjaival.
ProtectEU emellett egy kiberfenyegetés-figyelő és válaszadó rendszer (European Cyber Threat Intelligence and Response System – ECTIRS) kiépítését is előirányozza. Ez a rendszer lehetővé teszi a kritikus infrastruktúrák védelmét és az incidensek gyors azonosítását. Az ECTIRS uniós szintű platformként működne, amely központi fenyegetéselemzést, automatizált válaszmechanizmusokat, egységes vészhelyzeti kommunikációs rendszert és speciális operatív csoportokat biztosítana a tagállamok számára. A rendszer különös figyelmet fordít a malware és zsarolóvírusok elleni fellépésre, a DDoS-támadások kezelésére, valamint a mesterséges intelligencia által vezérelt kibertámadások megelőzésére.
Az EU célja a jogszabályi harmonizáció, amely biztosítja az egységes kiberbiztonsági követelményeket és szabványokat minden tagállamban. A közös szabályozási keret többek között kötelező incidensjelentési rendszert, a kritikus infrastruktúrák védelmének szabványosítását, uniós kiberbiztonsági tanúsítványok bevezetését, a szolgáltatók kiberbiztonsági felelősségének meghatározását, valamint egy szankciórendszer kidolgozását foglalja magában.
A ProtectEU további fontos eleme a köz- és magánszféra közötti együttműködés fokozása a kiberbiztonság terén. Az EU felismerte, hogy a digitális fenyegetések elleni védekezésben nemcsak az állami intézményeknek, hanem a magánszektornak is kulcsszerepe van, különösen az olyan iparágakban, amelyek digitális szolgáltatásokat nyújtanak, vagy érzékeny adatokat kezelnek. Ennek érdekében az új stratégia támogatja az állami és magáncégek közötti információmegosztási mechanizmusokat, elősegíti a közös kiberbiztonsági kutatásokat, és ösztönzi a vállalatokat arra, hogy fejlesszék saját védelmi rendszereiket.
Végül a ProtectEU kiemelten foglalkozik a kiberbűnözés elleni harc megerősítésével, különös tekintettel a pénzügyi visszaélésekre, az adathalász-támadásokra és a szervezett bűnözői csoportok által irányított online bűncselekményekre. Az EU célja, hogy növelje a tagállamok bűnüldöző szerveinek kapacitását ezen a területen, fejlettebb digitális nyomozási eszközöket biztosítson számukra, valamint hatékonyabb együttműködést alakítson ki az Europol és más nemzetközi partnerek bevonásával. A stratégia előírja egy új, uniós szintű kiberbűnözési adatbázis létrehozását is, amely gyorsabb információáramlást és összehangolt nyomozásokat tesz lehetővé a határokon átnyúló ügyekben. A stratégia külön foglalkozik a külföldi információs manipuláció és dezinformációs kampányok elleni védelemmel, amelyeket egyre gyakrabban alkalmaznak politikai befolyásolásra és társadalmi feszültségek szítására. Az EU célja egy közös ellenintézkedési keretrendszer kidolgozása a tagállamok számára.