Amerika bombákkal válaszolhat a kibertámadásokra

Az Egyesült Államok nemrégiben kiadott egy Nemzetközi Kiberbiztonsági Stratégia elnevezésű dokumentumot, mely elsősorban arról szól, hogy milyen védelmi intézkedésekre és rendszerekre van szükség a kibertér védelmében és a kiberbűncselekmények elkövetőinek egyszerűbb kézrekerítése érdekében, azonban a dokumentum kitér arra is, hogy az ország ellen irányuló kibertámadásokat bármilyen más, fegyveres fenyegetéssel egyenértékűként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy az USA egy esetleges hackertámadásra diplomáciai és gazdasági szankciókkal válaszolhat,  de végső esetben a fegyveres megtorlás is szóba jöhet.

Az USA nem először hozza szóba a fegyveres válasz lehetőségét egy online támadásra, 2007-ben ismeretlenek elosztott szolgáltatás megtagadásos (DDoS) támadást indítottak az internet alapját képező root DNS szerverek ellen, melynek kapcsán Obama elnök kijelentette, akár a légierőt is bevethetik a támadás forrása ellen.

http://arstechnica.com/tech-policy/news/2011/05/us-warns-of-military-response-to-severe-cyberattacks.ars


Legfrissebb sérülékenységek
CVE-2025-24085 – Apple Multiple Products Use-After-Free sebezhetősége
CVE-2025-23006 – SonicWall SMA1000 Appliances Deserialization sebezhetősége
CVE-2024-3393 – Palo Alto Networks PAN-OS Malicious DNS Packet sebezhetősége
CVE-2025-0282 – Ivanti Connect Secure, Policy Secure, and ZTA Gateways Stack-Based Buffer Overflow sebezhetősége
CVE-2023-48365 – Qlik Sense HTTP Tunneling sebezhetősége
CVE-2024-12686 – BeyondTrust Privileged Remote Access (PRA) and Remote Support (RS) OS Command Injection sebezhetősége
CVE-2024-55591 – Fortinet FortiOS and FortiProxy Authentication Bypass sebezhetősége
CVE-2024-50603 – Aviatrix Controllers OS Command Injection sebezhetősége
CVE-2020-11023 – JQuery Cross-Site Scripting (XSS) sebezhetősége
CVE-2025-21395 – Microsoft Access Remote Code Execution sebezhetősége
Tovább a sérülékenységekhez »