Tájékoztatás Technikai támogatásnak álcázott online csalások

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) tájékoztatót ad ki a technikai támogatásnak álcázott csalások újabb formájának megjelenésével kapcsolatban.

A Malwarebytes kutatásokért felelős igazgatója által feltárt valós esetek alapján a csalók hamis keresési találatokkal élnek vissza, kihasználva a felhasználók bizalmát az ismert márkák – például az Apple, a Microsoft, a Facebook, a Netflix, a Bank of America vagy a PayPal – iránt.

A támadás folyamata

A támadók fizetett hirdetést jelenítenek meg a Google keresési találatai között, amely első ránézésre hivatalosnak tűnik. A hirdetés vagy egy hamis weboldalra, vagy egy valódi oldal „Súgó” felületére irányítja a felhasználót, azonban ott a csalók által beágyazott hamis telefonszám jelenik meg.
Mivel a böngésző címsora a valódi domaint mutatja, a felhasználó gyanútlan marad (1. ábra). A hívás során a csalók a cég ügyfélszolgálatának adják ki magukat, hogy személyes vagy banki adatokat szerezzenek meg, illetve távoli hozzáférést szerezzenek az áldozat eszközéhez.

1. ábra Szponzorált hirdetés forrás: Malwarebytes

 

A támadás technikai háttere

A módszer neve: „search parameter injection attack”. A támadó egy olyan URL-t hoz létre, amely az eredeti weboldal legitim keresési funkciójába ágyaz be hamis adatokat, például egy telefonszámot. Ez a technika (reflected input vulnerability) egy olyan bemeneti sebezhetőséget használ ki, ahol a felhasználótól érkező adat azonnal megjelenik a weboldal válaszában, mindenféle szűrés vagy ellenőrzés nélkül. A felhasználó így hiteles megjelenésű, de megtévesztő tartalommal találkozik.

Hogyan lehet kivédeni a technikai támogatásnak álcázott csalásokat?
  • Figyeljünk az URL-re: ha a böngésző címsorában telefonszám jelenik meg, az gyanúra adhat okot.
  • Gyanús keresési kifejezések: kerüljük az olyan találatokat, amelyekben „Hívjon most” vagy „Azonnali támogatás” jellegű szöveg szerepel!
  • Szokatlan karakterek: az URL-ben megjelenő kódolt jelek, mint a %20 (szóköz) vagy %2B (+ jel) telefonszámokkal együtt szintén árulkodóak lehetnek.
  • Valótlan keresési eredmények: ha a weboldal már akkor megjeleníti az eredményeket, mielőtt bármit beírtunk volna, az a keresési funkció manipulációjára utal.
  • Sürgető hangnem: ha a weboldal szövege nyomást gyakorol ránk („Fiók felfüggesztve”, „Hívjon most!”), legyünk különösen óvatosak!
  • Böngésző figyelmeztetései: ne hagyjuk figyelmen kívül a biztonsági szoftver vagy a böngésző által megjelenített csalásra utaló riasztásokat!
  • Ellenőrizzük a telefonszámot: mielőtt bárkit felhívnánk, keressük elő a hivatalos elérhetőséget a vállalattal korábban folytatott kommunikációból (pl. e-mail, közösségi média), és hasonlítsuk össze a keresési eredménnyel. Ha eltérés van, ellenőrizzük alaposabban!
  • Személyes és banki adatok védelme: ha a telefonbeszélgetés során olyan adatokat kérnek, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az ügyintézéshez, szakítsuk meg a hívást!

Hivatkozások:

https://www.malwarebytes.com/blog/news/2025/06/scammers-hijack-websites-of-bank-of-america-netflix-microsoft-and-more-to-insert-fake-phone-number?utm_source=chatgpt.com


Legfrissebb sérülékenységek
CVE-2024-53104 – Linux Kernel sérülékenysége
CVE-2014-4078 – Microsoft Exchange szerver sérülékenység
CVE-2025-6170 – Red Hat sebezhetősége
CVE-2025-6021 – Red Hat sebezhetősége
CVE-2025-49796 – Red Hat sebezhetősége
CVE-2025-5777 – Citrix NetScaler sebezhetősége
CVE-2025-49825 – Teleport sebezhetősége
CVE-2025-4322 – WordPress sérülékenység
CVE-2025-37091 – HPE StoreOnce Remote Code Execution sebezhetősége
CVE-2025-37093 – HPE StoreOnce Authentication Bypass sebezhetősége
Tovább a sérülékenységekhez »