Androidon is egyre jellemzőbb, hogy a támadók a káros kódok készülékekre juttatását több fázisban valósítják meg, ennek során az ún. „droppereknek” van nagy jelentősége.
Körülbelül 1,5 millió szingapúri állampolgár ─ köztük a miniszterelnök ─ egészségügyi adatait tulajdonították el egy kormányzati egészségügyi adatbázist ért informatikai támadás során ─ írja a Reuters.
Az Egyesült Királyságaban működő Huawei Kiberbiztonsági Értékelő Központ (HCSEC) múlt héten kiadott jelentésében azonosított hiányosságok új kockázatokat tártak fel a brit távközlési hálózatokban.
Ezúttal egy automatizált kampány hívásokat végző ún. „robocalling” cég (RoboCent) a felelős az érzékeny személyes adatok kiszivárogtatásáért.
A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai reagált az Android rendszerekre előtelepített alkalmazások miatt kiszabott 5 milliárd dolláros EU-s bírságra.
Amerikai törvényhozók arra kérik a Google-t és a Facebookot, hogy ne járuljanak hozzá a vietnámi kormány cenzúrájához.
Az egyiptomi parlament elfogadta azt a jogszabályt, ami lehetővé teszi az államnak, hogy hamis hírek terjesztése esetén blokkolja az érintett közösségi oldalakon regisztrált fiókokat, illetve bírságot szabjon ki az olyan újságírók részére, akik álhíreket publikálnak ─ írja a Reuters.
Az Apple még az év elején jelentette be, hogy a kínai Apple ügyfelek iCloud-os adatai ─ beleértve az e-mail és SMS üzeneteket is ─ jogszabályi kötelezettségek miatt egy kínai adatközpontban kerülnek eltárolásra, amelyről most kiderült, hogy a kínai állam tulajdonában lévő telekommunikációs cég (China Telecom) kezelésében áll majd.
A világ egyik legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója több millió spanyolországi ügyfél pénzügyi és személyes adatait szivárogtatta ki a Movistart szolgáltatás online ügyfélportálján keresztül.
Rekord mértékű trösztellenes EU-s bírságra számíthat a Google az androidos üzletpolitikája miatt, azonban szakértők szerint valószínűtlen, hogy mindez a cég riválisainak reményei szerint alakítaná át a piacot.
Két amerikai szenátor vizsgálatot kezdeményezett a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnál (FTC) a smart TV gyártók adatvédelmi politikájára és gyakorlatára vonatkozóan, mivel ezek az eszközök a felhasználók utáni kémkedésre adhatnak módot.
A Microsoft az első olyan nagyvállalat, amely csatlakozik az arcfelismerő rendszerek szabályozását sürgetők egyre népesebb táborához, ugyanakkor maga is érdekelt a technológiában.
