„Kiberháborús” szimulációt tartanak az év végén az unióban

Magyarország jó helyen áll az uniós országok között a kritikus információs infrastruktúrák védelmével, a kibertámadások kivédését nemzeti szinten a számítástechnikai katasztrófaelhárító csoport (CERT) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként végzi – mondta Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár a távközlési miniszterek tanácskozása előtt tartott sajtótájékoztatón pénteken, Balatonfüreden.

A tagállamok felkészültségéről szóló Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) által készített jelentést Neellie Kroes, a digitális menetrendért felelős uniós biztos mutatta be a távközlési minisztereknek, amely szerint Magyarország az élmezőnyben van. A soros magyar EU-elnökség nevében az államtitkár kiemelte, hogy a CERT jelenlegi feladatainak ellátásához elégséges szintű költségvetési támogatást kap, de ha az unióban szorosabb tagállami együttműködés jön létre a kritikus információs infrastruktúrák védelmére – amelyet a magyar elnökség prioritásként kezel –, akkor ezeket a forrásokat bővíteni kell.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a csütörtökön kezdődött tanácskozáson a tagállamok távközlési miniszterei között konszenzus születhet az ENISA működésének meghosszabbításáról, amelyről a május 27-ei európai távközlési tanácsülésen döntenek. Az ügynökség működésével kapcsolatos jelenlegi bizonytalanságot meg kell szüntetni – tette hozzá.

Az infokommunikációs államtitkár szólt arról is, hogy a magyar elnökség fontos törekvése a kritikus információs infrastruktúrák védelme és a digitális bűnözés megelőzése, amelyet a közlekedéshez és az energiaügyekhez hasonlóan uniós szabályozási szintre történő emeléssel kell megvalósítani.

A balatonfüredi miniszteri tanácskozáson az államok szakértői a szekcióüléseken tárgyalják a konkrét lépéseket, amelyeket az Európai Bizottság 2009-ben kiadott cselekvési tervében fogalmazott meg. Nyitrai Zsolt elmondta: a tanácskozáson szó lesz arról, hogy egyre kifinomultabb támadások érik a kritikus információs infrastruktúrákat, s egyes államokban politikai erők korlátozták az állampolgárok internethez való hozzáférését. „A rosszfiúk sokat fejlődtek, de a jó államok igyekeznek” – fogalmazott az államtitkár.

A konferencián az unió 27 tagállamának távközlési miniszterei és szakértői a későbbi döntéshozatalhoz szükséges tanácsi következtetéseket készítenek elő. Az ENISA 2004-ben jött létre eredetileg ötéves mandátummal, amelyet 2009-ben három évvel meghosszabbítottak. Az MTI értesülése szerint a május 27-ei brüsszeli tanácsülésen várhatóan további másfél évvel meghosszabbítják a Suba Ferenc személyében magyar alelnökkel rendelkező, a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatban javaslattevő és stratégiakészítő ügynökség működését.

Támadást szimulálnak

Számítógépes támadást kivédő szimulációs gyakorlatot tartanak az év végén az Európai Unióban (EU) – jelentette be Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) digitális menetrendért felelős alelnöke pénteken Balatonfüreden. A soros magyar elnökség szervezésében tartott távközlési miniszteri konferencián az uniós biztos elmondta: a számítógépes támadások 500 milliárd euró – Belgium egy teljes évi bruttó hazai termékének (GDP) megfelelő összegű – kárt okoznak az EU-ban, a kiberbűnözők elleni védekezés ezért kiemelten fontos.

A védekezés tagállami szinten a számítógépes szükséghelyzeteket kezelő csoportok – úgynevezett CERT-ek – feladata. Ilyen szervezetet 2012 végéig valamennyi tagállamban és EU-intézményben fel kell állítani – hangsúlyozta Kroes. „Kiberháborús” szimulációt egyszer már tartottak az EU-ban. Ez volt a Cyber Europe 2010 elnevezésű akció, amelyet tavaly novemberben hajtottak végre. A gyakorlatot az uniós tagállamok szervezték az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség és a közös kutatóközpont támogatásával. Az EB most ennek az akciónak a megismétlésére készül.

Részleges összeomlást szimuláltak tavaly

Tavaly azt a helyzetet szimulálták, hogy az uniós tagországok közötti internetkapcsolat fokozatosan megszűnik vagy jelentősen lelassul. A hálózati összeomlás elkerülése érdekében a tagállamoknak együtt kellett működniük egymással. A gyakorlatban a 27 tagállam mellett Izland, Norvégia és Svájc is részt vett. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Neelie Kroes Balatonfüreden is.

„Az internet határtalan, ezért a támadások ellen is csak határokon átívelő összefogással lehet védekezni” – fogalmazott az EB alelnöke a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón. „Tanulnunk kell a saját hibáinkból” – hangsúlyozta, utalva a 2007-es észtországi esetre, amikor egy túlterheléses támadás következtében leálltak az észt számítógépes rendszerek, és a balti országban napokra szinte leállt az élet.

Az EU-n túlmutató összefogásra is szükség van – szögezte le Neelie Kroes. Mint mondta, csütörtökön Gödöllőn az EU és az Egyesült Államok bel- és igazságügyi miniszteri találkozóján Janet Napolitano amerikai belügyminiszterrel megállapodtak abban, hogy az informatikai biztonsággal és a kiberbűnözéssel foglalkozó közös munkacsoport az év végi EU–USA-csúcsra elkészíti jelentését.

Szükség van az összefogásra

A sajtótájékoztatón Juhan Parts észt gazdasági és közlekedési miniszter elmondta, üdvözli, hogy a soros elnöki tisztséget ellátó Magyarország prioritásként kezeli a kiberbiztonság védelmét. Mint hangsúlyozta, az információs infrastruktúrák zavartalan működése érdekében a tagállamok közötti összefogásra van szükség.

Parts megjegyezte, hogy a témában két évvel ezelőtt Tallinnban megrendezett miniszteri szintű találkozó óta sok előrelépés történt, amelyek közül a legfontosabb, hogy a tagállamok többségében már létrehoztak CERT-et, amelyek kormányzati szinten irányítják a védelmi munkálatokat.

A soros elnökségi feladatokat 2011 második felében ellátó Lengyelország képviseletében Piotr Kolodziejczyk, a belügy- és közigazgatási minisztérium államtitkár-helyettese a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy hazája napirenden tartja a kiberbiztonság kérdését a következő féléves elnökségi periódus alatt. A politikus rámutatott, hogy ez a terület egyre jelentősebb szelete a gazdaságnak, ezért az Európai Uniónak a munkahelyteremtés szempontjából is érdeke, hogy kiemelten foglalkozzon vele.

(MTI)