Német és francia hírforrások szerint több, mint 65 GB-nyi dokumentumot tulajdonítottak el egy számítógépes támadás során, amelyek között atomerőművekre és börtönökre vonatkozó érzékeny információk is megtalálhatóak.
Az iráni Hadashot TV hírműsorban elhangzottak szerint a Stuxnet egy új, pusztító variánsa támadta meg az ország egy stratégiai fontosságú hálózatát.
A Trend Micro legújabb kutatása a víz- és energiaellátást biztosító rendszerek kibertámadásokkal szembeni kitettsége kapcsán jutott riasztó eredményre.
A WEBROOT összefoglalta azon kártevőket, amelyek a 2018-as eddigi adatok alapján a legnagyobb fenyegetést jelentették a szervezetek és felhasználók számára.
A biztonsági szempontból piacvezető csevegő alkalmazás, a Signal nyilvánosságra hozta legújabb fejlesztését, miszerint a jövőben nem csupán az üzenetek kerülnek titkosításra, hanem a feladók személye is rejtve marad.
Spanyolországban bevezettek egy, a Cardiff Egyetem és a Madridi III. Károly Egyetem kutatói által fejlesztett, VeriPol nevű mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszert, amely a bűnüldöző hatóságok számára segítséget nyújthat a hamis bejelentések kiszűréséhez.
A De Standaard című belga újság részleteket közölt Belgium legnagyobb távközlési szolgáltatója, a Proximus (korábbi nevén Belgacom) ellen 2013-ban elkövetett hackertámadás kivizsgálásával kapcsolatban, amely során bizonyítékokat találtak a GCHQ brit titkosszolgálat érintettségére.
A RiskIQ végezte az idén szeptemberében nyilvánosságra került, British Airways-t ért adatszivárgás incidens kivizsgálását, amely szerint a támadással gyanúsított MageCart bűnszervezet a kezdeti feltevésekhez képest lényegesen több ─ mintegy 185 000 ─ ügyfél személyes adataihoz és kártyainformációihoz fért hozzá.
Az Egyesült Királyság digitális ügyekért felelős minisztere, Margot James elismerte, hogy a Brexit miatti, adatmegosztással kapcsolatos tárgyalások meg sem kezdődtek a szigetország és az Európai Unió között, amiért elsősorban az Uniót hibáztatja.
Jogi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyes szervezetekkel szemben az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) mellett a NIS irányelv is komoly követelményeket támaszt.
Egy, a Haaretz izraeli napilap birtokába került dokumentum szerint az Izraeli Védelmi Erők (Israel Defense Forces ─ IDF) még 2016-ban kiberbiztonsági cégeket keresett meg, azzal a felhívással, hogy nyújtsanak be javaslatokat egy olyan rendszer létrehozására, aminek segítségével monitorozhatják és nyomon követhetik a közösségi platformokon zajló nyilvános és privát felhasználói tevékenységeket.
