Egy amerikai állampolgárok mobil eszközeinek helyzetére vonatkozó adatokat gyűjtő cég weboldalának hibája lehetővé tette, hogy bárki hozzáférjen a valós idejű helyinformációkhoz, az érintettek tudta nélkül.
A The New York Times és a The Washington Post szerint Joshua Adam Schulte-t, egy 29 éves szoftver mérnököt vádolnak a „Vault 7” szivárogtatással, amelynek eredményeképp a CIA-től származó titkos hacker eszközökről közölt információkat a WikiLeaks.
Kirstjen Nielsen, a minisztérium vezetője úgy véli, a fenyegetések már a köztársaság szerkezetét veszélyeztetik.
Hasonlóan az Egyesült Államokhoz, a holland kormány is kitiltja hálózatából a Kaspersky szoftvereit.
Az új verzió a megelőző – 2015. és 2017. közötti időszakra vonatkozó – stratégiáról kapott visszajelzések figyelembevételével készült és olyan intézkedéseket fed le, amelyek javítják a számítógépes rendszerek és hálózatok informatikai támadásokkal szembeni védelmét.
A BT vállalatcsoport együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az Európai Rendőrségi Hivatallal, miszerint információt cserélnek egymás között a főbb kiber fenyegetésekről és támadásokról.
Az Oracle által készített jelentés szerint, mely a Google és a Facebook reklámpiaci hatásait vizsgálta, a keresőóriás részletes információt kap az Android felhasználók internetes kereséseiről és a tartózkodási helyadatairól.
Az Acces Now digitális jogvédő szervezet jelentése szerint a török kormányzat kiterjedt kampányt folytatott török aktivistákkal és ellenzékiekkel szemben – írja a Motherboard.
Az Apple – vélhetően a közelgő Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) nyomására – kitiltja áruházából (App Store) azokat a fejlesztőket, akiknek alkalmazásai olyan kódokat, keretrendszereket, illetve SDK-kat tartalmaznak, melyekkel az alkalmazások képesek megosztani a felhasználók helyadatait.
A törvényhozók levélben kértek tájékoztatást arról, hogy a cég Echo Dot nevű, személyi asszisztens funkcióval bíró okoshangszórójának gyerekeknek szánt verziója gyűjt-e adatokat a gyermekekről.
A szabályok eltörléséről még tavaly decemberben határozott a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC), azonban ez ténylegesen csak június 11-től lép életbe.
A Recorded Future szakértői szerint az atomalku felbontására Irán nagy valószínűséggel hónapokon belül – vagy ennél is hamarabb – nyugati országok, illetve egyéb nyugatbarát nemzetek (pl.: Szaúd-Arábia és Izrael) kritikus rendszereit célzó kibertámadással fog reagálni.
