Manapság számtalan hamis hirdetéssel találkozhatunk a közösségi média különböző felületein, amelyek vonzó, nagy profitot ígérő kriptovaluta kereskedelmi oldalakat népszerűsítenek. Ne legyünk naívak: az ilyen ellenálhatatlan ajánlatok mögött általában csaló, rosszindulatú szándék áll.
E havi KiberKedd tippünkben szeretnénk felhívni a figyelmet néhány intő jelre, amivel felismerhetjük ezeket a hamis weboldalakat és alkalmazásokat.
(1. kép)
Az első példaként bemutatott profil egy Rétvári Bence parlamenti államtitkár képével visszaélő hamis Facebook-oldal, amely önmagát kriptoszakértőként tünteti fel. Ha ilyen fiókba botlunk, különösen fontos, hogy alaposan ellenőrizzük a személyek leírását: a megadott elérhetőségeket például egyszerű Google-kereséssel vagy egy spam telefonszámokat ellenőrző weboldal segítségével, mint a truecaller.com, vagy a kihivott.hu, ahol pedig a számmal kapcsolatos megjegyzéseket is ellenőrizhetjük.
Óvakodjunk attól, ha a profil leírásában már azonnali és teljes anyagi biztonságot ígér, vagy esetleg túlságosan hízelgő ajánlatokat tartalmaz (például teljes anyagi függetlenséget kínál, ha bizonyos összeget előlegként kifizetünk neki). Az ilyen jellegű ajánlatok gyakran azt a hamis képet keltik, hogy minimális erőfeszítéssel jelentős anyagi haszon érhető el. Az esetek többségében azonban ezek az ígéretek félrevezetőek, és komoly kockázatot jelentenek az áldozatok számára, hiszen alacsony kockázattal nagy hozam nem érhető el – az ilyen „túl szép, hogy igaz legyen” típusú ajánlatok gyakran piramisjátékok vagy Ponzi-sémákhoz köthetőek, amelyek jelentős veszteséget okozhatnak a résztvevőknek.
Amennyiben azon gondolkodunk, hogy egy szakértő segítségét kérjük a kriptopiaci folyamatok megismeréséhez, tájékozódjunk hitelességéről a hivatalos weboldalán, vagy kriptovalutákkal kapcsolatos platformok véleményei alapján!
(2. és 3. kép)
A hamis kriptovaluta-kereskedelmi platformok népszerűsítésének egyik elterjedt módszerévé vált manapság a közösségi média fióklopások kihasználása – ha azt tapasztaljuk, hogy egy ismerősünk, vagy esetleg egy közismert, követett profil hirtelen kizárólag kriptovalutával kapcsolatos tartalmakat kezd megosztani, óvatosan kezeljük az általa megosztott információkat (például 2. és 3. kép)!
Különös figyelemmel legyünk akkor, ha az adott személy korábbi tevékenysége nem utalt ehhez hasonló érdeklődési körre: például egy idáig kizárólag sütés-főzéssel foglalkozó oldal váratlanul elkezd kriptopiaci tanácsokat adni, vagy olyan platformot népszerűsíteni, ahol „sok pénz minimális kockázattal” érhető el, járjunk utána, hogy valóban ő áll-e a megosztások mögött!
Ha tehetjük, vegyük fel vele a kapcsolatot valamilyen másik platformon keresztül (például telefonon vagy privát üzenetben, amiről meggyőződtünk, hogy ő kezeli), és kérdezzük meg tőle személyesen. Az ilyen jellegű pálfordulások gyakran csalóra engednek következtetni, így amíg nem győződünk meg arról, hogy megbízható forrásból származnak az információk, kerüljük a megosztott linkekre való kattintást, és semmiképpen se utaljunk pénzt az ilyen felhívásokra!
(4. kép)
Amennyiben a megosztott reklám sürgető érzést kelt bennünk (például 4. kép: „Most mindenkinek ki kell próbálnia!”), vagy valamilyen kihagyhatatlan lehetőség kihasználására ösztönöz (például: „Mindössze 500 eurót fektettem be, mindössze 3 óra alatt 5000 eurós nyereséget termeltem!”), vegyük intő jelnek! Az ilyen típusú üzenetek célja a gyors és meggondolatlan döntéshozatal ösztönzése az áldozatok manipulálásával – nagyobb anyagi nyereség reális körülmények között NEM érhető el ilyen rövid idő alatt! Mindig kezeljük szkeptikusan a gyors meggazdagodás ígéretét.
Maradjunk nagyon elővigyázatosak azokkal az ajánlatokkal, amelyek nem felelnek meg a magyar helyesírás szabályainak (például 4. kép: „Hiszek abban, hogy a bitcoin bányászat olyan valóságos… és sikeresen kifizettem a bankomból.”). A sok helyesírási hiba, illetve a fogalmi következetlenség arra is utalhat, hogy a szöveg esetleg nem magyar forrásból származik, csak egy fordítás eredménye, így eredete visszakövethetetlen és megkérdőjelezhető. Ha valóban egy szakembertől érkező ajánlatot olvasunk, az feltehetőleg pontosan, a szakmai elvártaknak megfelelően kerül megfogalmazásra.
A csalók számos esetben használják ki a deepfake technológia (a deepfake egy MI technológia által létrehozott képi tartalom vagy hangfelvétel valós vagy már eleve nem létező személyekről, ahol olyat mondatnak vagy csináltatnak velük, ami a valóságban soha nem történt meg) által nyújtott lehetőségeket, hogy önmagukat és az általuk bemutatott anyagokat vonzó, hivatalos képben tüntessék fel. A Regula cikke szerint 2024-ben a kriptopiac vállalatait ért csalások
57%-ban köthetők deepfake-hez.
A csalók gyakran készítenek hirdetéseket közismert (például influencerek, befolyásos gazdag emberek) személyek személyazonosságát felhasználva, hogy megbízhatónak tűntessék fel az oldalaikat. Ha ilyen hirdetést látunk, minden esetben ellenőrizzük, hogy az adott személy portfóliójába beletartozik-e a kriptovalutákkal kereskedés, megbízható szakmai tekintélynek tekinthetjük-e: amennyiben a hivatalos oldalukon nem történt említés korábban a témában, vagy esetleg másban szakosodott a munkásságuk (például főzős vagy esetleg gaming tartalmak). Ne dőljünk be a légből kapott ajánlatoknak!
Deepfake tartalmakat szűrhetünk fordított képkereséssel is (például Google Reverse Image Search), erre megfelelő platformokkal (mint pl. a piacvezető Sensity AI, vagy a Deepware Scanner, amely platformok elemzik a megadott médiaanyagokat, és visszajelzést küldenek, hogy valóban deepfake technológiáról van-e szó), de előzetes szűrésként segíthet az is, ha hallgatunk az ösztöneinkre: a videón látható alak esetleg természetellenesen mozog, nagyon „karakteren kívüli”, a részletek a felvételen torzulnak, esetleg a normálistól eltérnek a fények és árnyékok? Ha rossz előérzetünk van a látott tartalommal kapcsolatban, ellenőrizzük a korábbi megoldások egyikével, hogy valós-e a félelmünk!
Napjainkban az interneten számtalan megbízható, befektetésekkel és pénzügyekkel foglalkozó tartalomhoz vagy kurzushoz férhetünk hozzá, amelyek segítségével átfogó ismereteket szerezhetünk. Szerencsére ma már a lehetőségek tárházával rendelkezünk, hogy alaposan meggyőződhessünk a különböző hirdetések hitelességéről, továbbá naprakészen tarthassuk tudásunkat a kriptopiac működéséről. Fontos azonban, hogy lehetőségeink kihaknázása mellett mindig kritikusak maradjunk az „ingyen pénz, óriás haszon” tartalmú ajánlatokkal! Nem minden arany, ami fénylik!
A pénzügyi csalások elkerüléséhez további információt a KiberPajzs oldalán találhatunk.
