Az Emberi Jogok Európai Bírósága (European Convention on Human Rights – ECHR) Svédország és az Egyesült Királyság tömeges megfigyelési programja kapcsán tartott meghallgatást a múlt hét során. A jogvédő szervezetek által kezdeményezett jogi eljárások már évek óta tartanak, és most értek a bíróság legfelső testületéhez, a Nagykamarához (Grand Chamber). Mindkét esetben hasonló vádak hangzottak el, miszerint a hírszerzési műveleteket a kormányzatok megfelelő felügyelet és ellensúlyok hiányában végezték. Svédország esetében ─ miután a 2008 óta tartó pereskedés során már több alkalommal módosították a törvényt, különböző biztosítékok beépítésével ─ az ECHR végül az állam mellett döntött tavaly, az eljárást kezdeményező svéd helyi alapítvány (Centrum för rättvisa) azonban ezt nem fogadta el. Az angol eset Edward Snowden szivárogtatása után indult 2013-ban, miután kiderült, hogy a brit kormány az állampolgároktól gyűjtött információkat külföldi országok hírszerző szolgálataival is megosztotta. Ennek kapcsán több szervezet nyújtott be, összesen három keresetet. A svéd perhez képest az ECHR itt az emberi jogi szervezetekkel értett egyet, és 2018 szeptemberében úgy határozott, hogy a brit állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, azáltal, hogy a megfigyelési program nem rendelkezett megfelelő felügyelettel a visszaélések megakadályozására. A szervezetek ─ köztük az Amnesty International ─ ugyanakkor nem érik be az ítélettel, és a program teljes megszüntetését tűzték ki célul. A két ügyben jövőre várható ítélet.
