Az amerikai kiberparancsnokság (Cyber Command) informatikai támadást indított Irán paramilitáris szervezetének, a Forradalmi Gárdának egy kritikus fontosságú rendszere ellen, még június 20-án. A művelet kiváltó okaként az Egyesült Államok azt jelölte meg, hogy olyan hírszerzési információk birtokába jutott, amelyek szerint Irán áll az idén május és június során történt olajtankerek elleni támadások mögött. Egy amerikai vezető tisztviselő szerint Irán a megtámadott rendszerben tárolt információk alapján döntött arról, hogy pontosan mely tankerhajókat és mikor támadja meg. A támadás elrendelésekor szempont volt az Irán által lelőtt amerikai drón miatti válaszlépés, valamint az Egyesült Államok kiberképességek demonstrálása is. A csapás egyfelől sikeres volt, mivel az akció óta nem történt támadás tankerek ellen, illetve a közel-keleti ország a vártnál lassabban halad a katonai kommunikációs hálózatot is érintő károk helyreállításával, ugyanakkor egyes amerikai tisztviselők kétségbe vonják, hogy a művelet kifizetődőnek tekinthető-e. Irán ugyanis emiatt kritikus információhoz juthatott az Egyesült Államok katonai kiberképességéről, amely információk további ellenséges hatalmakhoz is eljuthatnak, mint például Oroszország, Kína, vagy éppen Észak-Korea. A kiberfegyverek ráadásul ─ a hagyományos fegyverzetekkel ellentétben ─ csak korlátozott számban vethetők be ismételten, mivel a támadás során kihasznált biztonsági rések idő közben javításra kerülhetnek. Egy kibertámadás esetén további „költséget” jelenthet az információveszteség, mind hírszerzési, mind technikai értelemben, gondolván például a támadás részeként, illetve annak előkészítése során felhasznált hozzáférésekre és az ezeken keresztül elérhető információkra. Amerikai kormányzati tisztviselők szerint Irán mindeddig nem tett válaszlépéseket, és nem fokozta kibertevékenységét az Egyesült Államok ellen.
(2019.09.03-ai módosítás: a támadás júniusban történt.)
