A kibertérben jelenleg szabályok nélkül folyik a hadviselés, és ezt a problémakört mindenképpen rendezni kellene – hangzott el egy Berlinben megrendezett konferencián. Tisztázni kellene számos fogalmat a kiberhadviselés terén – kezdve azzal, hogy pontosan mit jelent a „megtámadás” kifejezés –, ugyanis a vonatkozó normák, így a Genfi Konvenció szabályai sem adnak választ ezen kérdésekre. Minden új kiberfegyvert jogi szempontból is elemezni kellene a bevetés előtt a lehetséges kihatásai aspektusából, hiszen a nemzetközi normáknak minden esetben meg kell felelniük. Bár a Pentagon új kiberstratégiája az előzetes védelemre, a preventív csapásokra helyi a hangsúlyt, ez nem jelenti azt, hogy az amerikai hadvezetés úgymond atombombát akarna dobni az internetre – nyilatkozta az amerikai hadsereg egyik képviselője az említett konferencián. A fizikai hadviselés kapcsán az USA demonstrálni tudja az elrettentés mértékét, azonban a kibertérben ezen képességek bemutatása ezidáig még nem realizálódott. Az illetékesek szerint a kiberfegyverek hatásait fel kellene vonultatni, hogy látszódjon, hogyan működik, és milyen hatásokkal járnak ezen technikai megoldások. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor az is felmerült, hogy az amerikai kiberhaderő fölénye a fejletlenebb országok tekintetében nem használható ki feltétlenül, mivel utóbbiak informatikai hálózatai nem annyira erősek. Az Egyesült Államok ellen intézett kibertámadások kapcsán ugyancsak problémaként jelentkezik a válaszcsapás realizálása, a célpont pontos és biztos beazonosításának problémaköre okán. A szakértők szerint a kiberhadviselés a fentieken kívül számos olyan aspektussal bír, amelyeket egyértelműsíteni kell a jövőben.
Amerikai hadsereg: Nem akarunk kiber atombombát
2018. december 18. 09:19
