A kriptopénzek szabályozására világszerte egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kormányzatok, ugyanakkor messze nem egységes elképzelések mentén. A legkeményebb intézkedéseket eddig Kína hozta a kriptovaluta kibocsátások (Initial Coin Offering – ICO) és a kriptovaluta váltás betiltásával, emellett támadva azokat a platformokat is, amelyek lehetővé teszik a belső kereskedelmet tengerentúli piacokon keresztül. Japán ehhez képest egy jóval megengedőbb megoldást választott, 16 kereskedési platform engedélyezésével, azonban azóta az ő hozzáállásuk esetében is szigorodás tapasztalható, ugyanis március elején 6 váltó cég is büntetést kapott. Az EU tagállamainak stratégiái között is sok az eltérés, míg Franciaország visszaszorítaná a virtuális fizetőeszközöket, Svájc egyenesen „kripto nemzetté” válna. Az Egyesült Államok még nem hozott átfogó szabályzatot a témában, eddig leginkább a kibocsátásra koncentrált, Oroszország pedig a pénzügyminiszter által januárban benyújtott törvénytervezet alapján a kriptovalutával való fizetést tiltaná, ugyanakkor engedélyezett maradna az ICO-k és a hagyományos valutára való átváltás. A G20-as nemzetek pénzügyminisztereinek, a héten esedékes csúcstalálkozóján a közös fellépés lehetőségét is napirendi pontra tűzik.
