Az álláskeresés mindenki számára stresszes, így nem meglepő, ha az ember felkapja a fejét, ha egy igazán vonzó, szinte kihagyhatatlan állásajánlattal találja szemben magát. Érdemes azonban az álláshirdetésekkel is óvatosan eljárni, mert az utóbbi időben a távoli munkavégzés szélesebb körű elterjedésével jelentős mértékben megnőtt az ún. toborzási csalások száma is, amelyek során a vonzó munkalehetőség álcájával a csalók személyes vagy akár pénzügyi adatokat, sőt olykor még pénz is kicsalnak az áldozataiktól.
Az NBSZ NKI e heti tippjében ismertetjük a leggyakoribb álláskereséssel összefüggő csalási sémákat, illetve olyan védelmi intézkedéseket is bemutatunk, amelyek segíthetnek az ilyen típusú csalások elleni védekezésben.
A leggyakoribb megtévesztési módszerek
A csalók gyakran leutánozzák a népszerű online álláskereső (pl.: Profession.hu) vagy közösségi oldalakat (pl.: LinkedIn), de az is előfordulhat, hogy egy cég nevében közvetlenül keresik meg az áldozatot e-mailben vagy telefonon.
A kapcsolatfelvétel után, a csalók különböző módszerekkel próbálnak megtéveszteni minket, amelyek közül az alábbi módszerek a leggyakoribbak:
 |
Fizetős képzéshez kötött állás A hirdetett munkakör csak valamilyen speciális alkalmazás vagy eszköz használatának ismeretével tölthető be, amelynek elsajátításához a jelentkezőnek még a felvételi folyamat elindítása előtt részt kell vennie egy kötelező tanfolyamon, amelynek költségét a jelentkezőnek kell állnia. A „munkáltató” állítása szerint a sikeres felvételt követően az első kiutalt fizetéssel visszafizetik a tanfolyam díját. |
 |
Munkához szükséges tanúsítványok megszerzése Az előző módszerhez nagyon hasonló csalási forma, ám itt bizonyos minősítések megszerzését várják el a jelentkezőktől, sikeres vizsga esetén pedig a csalók azt ígérik, hogy „garantálják” az adott munkakörben történő foglalkoztatást. Az ilyen csalásoknál az áldozatok legjobb esetben valóban szereznek egy tanúsítványt, álláshoz azonban nem jutnak. (Ez a csalási módszer főképp az Egyesült Államokban jellemző, sok esetben hamis kormányzati álláshirdetések formájában jelenik meg.) |
 |
Fizetett munkaerő-közvetítők Szintén gyakori módszer, mikor a csalók valamilyen munkaerő-közvetítő cégnek adják ki magukat, ami egy fix összegért cserébe segít az álláskeresőnek megtalálni az ideális munkalehetőséget. Előfordul, hogy a megállapodást követően a cég egy igen vonzó ajánlattal tér vissza, amit azonban csak további díj ellenében hajlandó átadni az áldozatoknak.Ennél a pontnál érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőközvetítő-szolgáltatások igénybevételével járó költségeket mindig a munkáltatók állják, így amennyiben a toborzók pénzt kérnek az álláskeresőktől, az nagy valószínűséggel csalás. |
 |
Speciális eszközök beszerzése A „sikeres felvételi” után egy konkrét szerszám vagy eszköz – például egy irodai laptop –beszerzésére van szükség a munkavégzéshez, amit a jelentkezőnek kell kifizetnie, ám az ígéret szerint a munkáltató az első fizetéssel visszafizeti az eszköz árát. Ilyenkor a csalók azt próbálják elérni, hogy az áldozat egy általuk üzemeltetett webhelyről vásárolja meg az eszközt, így nemcsak az állásról derül ki hamar, hogy csalás volt, hanem a pénzt sem látja viszont. |
 |
Áruellenőrzés otthonról Egyszerű otthonról végezhető munkalehetőség, amely során a munkavállaló az otthoni címén átveszi az árukat, ellenőrzi, eltávolítja a csomagolásukat, majd tovább küldi azokat egy másik címre. Ezt a módszert az elkövetők az illegálisan vásárolt áruk tovább-értékesítésénél vagy lopott kártyákkal vásárolt termékek esetén alkalmazzák. Az áldozatok ebben a csalási folyamatban nem többek egy eszköznél, akik a hónap végén nem kapnak fizetést az elvégzett munkáért. További probléma, hogy az áldozatoknak még a rendőrséggel is meggyűlhet a baja, ugyanis az illegális vásárlások kivizsgálása során az elsődleges nyom a szállítási cím. |
 |
Termékek viszonteladása Ennél a módszernél a csalók célja az, hogy az áldozatok féláron vásároljanak meg egy terméket, amit majd teljes áron tudnak tovább-értékesíteni. Az első vásárlás után sajnos azonban nem érkeznek meg az előre kifizetett termékek, és a pénz visszakérésére sincs lehetőségünk. |
 |
Egyszerű adathalászat Továbbra is gyakori módszer, hogy a csalók a felvételi folyamatot arra használják, hogy rávegyék az áldozatokat személyes és pénzügyi adataik megadására, amiket aztán más csalásokhoz is fel tudnak majd használni. |
Így kerülhetjük el, hogy csalás áldozatává váljunk
- A legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy a valódi munkaadók nem kérnek pénzt a jelentkezőktől. Bármilyen felszerelés, képzés- vagy vizsgadíj a munkáltatót terheli. Előfordulhat viszont, hogy a tanfolyam idején alacsonyabb bérrel kell majd számolnunk.
- Gyanúra adhat okot, ha a felvételi folyamat csupán egyetlen fordulóból áll, és rendkívül gyorsan sikerül megállapodnunk a céggel. Az is furcsa, ha egy kiváló állásajánlat szinte semmilyen követelményt nem támaszt a jelentkezővel szemben, sem az addigi tapasztalataira, sem pedig a képzettségére vonatkozóan.
- Amennyiben fejvadász céggel van dolgunk, érdemes ellenőrizni a cég hírnevét és megbízhatóságát, illetve az interjúk során győződjünk meg arról is, hogy a cég –ahová az állásért jelentkeztünk – is képviselteti-e magát legalább egy alkalmazottjával. Ezen kívül ellenőrizzük a cég karrieroldalán, hogy a számunkra felajánlott pozícióra és munkakörre valóban keres-e jelentkezőket az adott cég.
- Vegyük észre az adathalászatra utaló jeleket! Mindig legyünk gyanakvók azokkal az online megkeresésekkel szemben, amelyek valamilyen interakciót várnak tőlünk, például, hogy kattintsunk egy linkre vagy töltsünk ki egy online űrlapot! Érdemes alaposan ellenőrizni annak az e-mailcímét, akitől a megkeresés érkezett, illetve a céget is, akinek a nevében megkerestek minket. A magánhasználatú e-mail címek (például Gmail) használata is gyanakvásra ad okot.
- Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy honnan szerezhettek tudomás az elérhetőségeinkről, főleg akkor, ha épp nem is keresünk állást. Amennyiben mégis az álláskeresők sorait erősítjük, az előző pontban felsoroltak szerint legyünk résen a megkeresésekkel szemben!
- Bizonyos munkakörökben, például az IT állások esetében, teljesen életszerű, hogy egy külföldi cégtől érkezzen megkeresés, azonban fontos, hogy mindig legyünk résen, ha a fentieknek megfelelő állásajánlat érkezik!
- Ne adjunk meg adatokat magunkról előre! Személyes és pénzügyi adatainkat – például, hogy milyen számlaszámra utalják majd a fizetésünket – ráérünk a szerződéskötés alkalmával személyesen megadni az új munkáltatónknak.
- Próbáljunk ismerőst keresni a kiszemelt cégnél, és kérjük ki személyes tapasztalatait a munkahelyről! Ez különösen hatékony módszer, hogy elkerüljük, hogy átverés áldozatává váljunk, ugyanis a csalók – időt és energiát nem spórolva – egyre kifinomultabb módszerekkel képesek megtéveszteni áldozataikat.
| Az alábbi rövid infografikával az NBSZ NKI igyekszik segítséget nyújtani az állásajánlatok ellenőrzési folyamatának rutinszerű elsajátításában. | 
(A teljes méretért kattints a képre!) |
