Az Észak-atlanti Szövetség katonai kiberparancsnokságának állománya 2023-ra teljesen feltöltésre kerülhet, készen arra, hogy saját kompetenciából indíthasson kibertámadásokat, azonban ehhez még az alapvető szabályok sem kerültek lefektetésre. A 2018. augusztus 31-én Belgiumban létrejött kiberműveleti központ (CYOC) jelenleg nem rendelkezik saját kiberháborús arzenállal, habár több tagország ─ például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Észtország ─ is felajánlotta saját kiber képességét a fenyegetések kezeléséhez. Ian West, a NATO kommunikációs ügynökségének kiberbiztonsági vezetője szerint a központ fő célja a fennhatósága alá tartozó kibertér lehető legteljesebb felügyelete, a valósidejű információk begyűjtése ugyanis elengedhetetlen a parancsnoki döntések meghozásához. Amennyiben a szövetségnek sikerül megegyeznie a kiberháborús alapelvekről ─ azaz például, hogy mely kiber események léptethetik életbe az 5-ös cikkelyt ─ az egyes nemzetállamok kiberkapacitásai bevonásra kerülhetnek a szövetséges műveletekbe a CYOC, és végső soron a NATO-erők európai főparancsnokának (SACEUR) irányítása alatt.
A NATO kiberparancsnoksága még az alapelvek tisztázásával küzd
2018. október 17. 11:37
