Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a közösségi média oldalakon terjedő végeláthatatlan mennyiségű tartalom között rengeteg téves vagy részben téves – tényszerűtlen, pontatlan – információval találkozhatunk.
Ezek nem feltétlenül szándékos félreinformálások, könnyen elképzelhető, hogy az adott tartalmat megosztó személy jóhiszeműen jár el, és ő maga sincs tisztában azzal, hogy valótlan információt terjeszt. Mindazonáltal az ukrajnai háború kapcsán azt is meg kell jegyezni, hogy létezik információs hadviselés is, amely szándékosan fabarikált álhírek segítségével próbál zavart vagy éppen szimpátiát kelteni.
Mit tehetünk a szándékos vagy szándékolatlan félreinformálások ellen? Ki tudjuk szűrni ezeket? Természetesen minden fals információt kiszűrni nem lehetséges, azonban nagyon is sokat tehetünk azért, hogy a hozzánk eljutó információkat hogyan dolgozzuk fel, így védve magunkat bármiféle ártó szándéktól – például a csaló weboldalaktól is.
A legfontosabb eszközünk: a kritikus gondolkodás
A hír/információfogyasztás során mindig tegyünk fel önmagunknak – legalább – az alábbi néhány kérdést, különösen a közösségi oldalakon megosztott tartalmak esetén:
• Honnan származik az adott hír/információ?
• A hírt posztoló személy/szervezet hivatkozott valamilyen forrásra (például hírportálra, tanulmányra), vagy csupán a szubjektív véleményét fejezte ki?
• Mi a megnevezett forrás, egy ismert hírportál vagy csupán egy blog? Ez utóbbi esetében vegyük tekintetbe, hogy blogot néhány perces regisztrációval bárki indíthat.
• Mennyire vagyunk elfogultak az olvasottakkal kapcsolatban?
• Legyünk önmagunkkal szemben is egy kicsit kritikusak! Mennyi ismerettel rendelkezünk az adott témáról? Lehet, hogy érdemes néhány fogalmat tisztáznunk magunkban ahhoz, hogy véleményt alkothassunk az olvasottakról, de emiatt nem kell kényelmetlenül éreznünk magunkat.
• Ellenőrizzünk! Más portálok is megerősítik az adott hírt?
Különösen az erős érzelmeket keltő tartalmakkal kapcsolatban legyünk kritikusak!
