Az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva megtiltja a kormányzati alkalmazottak számára, hogy munkára használt eszközökre telepítsék a TikTokot. Más nyugati országok kémkedési aggályokra hivatkozva hasonló lépésre szánták magukat.
A Fehér Ház 2023. február 27-én kiadott rendelete nyomán a szövetségi ügynökségek 30 napos határidőt kaptak arra vonatkozóan, hogy az alkalmazottak összes kormányzati eszközéről töröljék a TikTokot. Az indoklás szerint túl nagy biztonsági kockázatot jelent, hogy a közösségi oldal kínai tulajdonosa, a ByteDance felhasználói adatokat ─ például böngészési előzményeket, helyzeti adatokat ─ adhat át a kínai kormányzatnak, valamint hogy a kínai rezsim érdekében téves információkat, propaganda anyagokat tehet közzé a platformon. Dánia és Kanada hasonló eljárás megindítását jelentette be, az Európai Parlament pedig az Unió fő intézményeire vonatkozóan (Európai Parlament, Európai Biztottság és Európai Tanács) vezetett be tiltó intézkedést.
Adatvédelmi aggályok
Korábban az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) és a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) jelezte abbéli aggályait, hogy a kínai hatóságok egy 2017-es törvény értelmében az országban bejegyzett cégektől ─ így a ByteDance-től is ─ nemzetbiztonsági érdekből bármilyen felhasználói adatot elkérhetnek. A SecurityWeek megjegyzi, hogy bár eddig erre vonatkozóan konkrét bizonyíték még nem került nyilvánosságra, tavaly decemberben a ByteDance elismerte, hogy négy dolgozót elbocsátott a cégtől, amiért azok jogszerűtlenül hozzáfértek a Buzzfeed News és a The Financial Times amerikai híroldalak újságíróinak adataihoz, miközben azok egy, a vállalattól kiszivárgott jelentés után nyomoztak. A TikTok szóvivője “a munkakörrel való hallatlan visszaélésként” minősítette az esetet.
A Torontói Egyetem Citizen Lab nonprofit biztonsági elemzői 2021-es elemzésükben azt találták, hogy a TikTok és a Facebook nagyjából hasonló mennyiségű adatot gyűjtenek a felhasználókról, köztük olyan a hirdetők számára értékes információkkal, mint például az eszközazonosítók, amelyek alkalmasak arra, hogy az eszköz tulajdonosa nyomon követhető legyen több platfromon keresztül, így számos információ gyűjthető szokásairól, érdeklődési köréről.
Ugyanakkor az eset kapcsán Evan Greer, a digitális jogvédelemmel foglalkozó Fight for the Future csoport vezérigazgatója megjegyzi, hogy véleménye szerint legalább ennyire aggályos, ahogyan az amerikai és más kormányzatok hasonló adatgyűjtést végeznek, ezért az amerikai polgárok védelmében inkább egy általános érvényű adatgyűjtést tiltó törvényre volna szükség.
Mások szerint van ok a nemzetbiztonsági aggodalomra. Anton Dahbura arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a nukleáris létesítmények és más katonai szervek dolgozóinak adatai lehetnek érdekesek külföldi kormányzatok számára, hanem akár az olyan szektorokban dolgozóké is, mint az élelmiszerfeldolgozás, a pénzügy vagy éppen az akadémiai szféra.
